Az előző hét tartalmából

Nem akarom elkiabálni, de már kétszer egymás után olyan pontosan számoltam a pénzt, hogy a legvégén 0 jött ki. G-nek viszont azt mondtam, hogy -500 dollárban vagyunk, ő meg, hogy: WHAT????!!! majdnem infarktust kapott szegény, de még mielőtt ez megtörtént volna, mondtam, hogy amúgy 0 :D Már szinte hallottam, ahogy leesik a nagy kő, úgy megkönnyebbült. Aztán mondta, hogy funny vagyok :D de azért ilyeneket ne mondjak neki többször :D

Azért nem rakom már ki, hogy hányadik vagyok a gyorsasági versenyben, mert már vagy egy hónapja én vagyok az első, már volt, hogy 27-es gyorsasággal. Nagyon egyszerű az egész, tudni kell a kódokat, mindkét kezet használni kell és berakni „secure mode“-ba azonnal, mert akkor nem számolja a pittyentés közti időt. Ezeket a tippeket már megosztottam néhány pénztárossal, de igazából nem annyira igyekeznek, meg az egyiknek olyan hosszú műkörmei vannak, hogy esélytelen, hogy gyors legyen :D Meg így, hogy számolom a kasszákat, meglátszik, hogy nem tudnak számolni a pénztárosok vagy én nem tudom, néhányan mit csinálnak. Mert ugye 300 dollárral indítanak reggel és másnap mikor levonjuk a 300 dollárt, akkor annak az összegnek kéne kijönnie, amit azon felül kerestek és az nekünk benne van a rendszerben, pontosan szétírva, hogy ennyi készpénz, ennyit fizettek kártyával, csekkel stb. A kp-s rész általában különbözik, néha csak pár centtel, de néha több dollárral is. Néha a vásárlók mondják, hogy tartsam meg az aprót, esetenként az csak egy penny, de nem rakom vissza a kasszába, mert akkor az már +0.01 dollárnak számít aztán másnap a számolásnál. Na de megint nagyon belemerültem ebbe.

Csütörtökön volt egy meeting, amin az összes pénztáros részt vett. Bemutatták Z-t és engem, hogy mi lettünk a supervisorok. Megbeszéltünk néhány alapszabályt, pl. hogy a 30 perces ebédszünet az 30 perc, nem több, nem kevesebb. Aztán M pénztáros mondta, hogy ő néha nem tudja kiszámolni, hogy mikor kell visszajönnie ebédről és hogy őt egészkor engedjük el, mert akkor tudja -.-

Nem tudom, hogy ez a tényállás egész USA-ra jellemző vagy csak Colorádóra vagy Denverre vagy csak erre a közegre a SAL-ban, amibe belecsöppentem, de a többségnek fiatalon gyereke van. Pl. ott van Octavio, aki 21 éves és 6 éves fia van :O Mondta, hogy 15 évesen még nem tudta mi az az óvszer :O Most született meg a másik gyereke is. De pl. Ch a jófej menedzser, tudtam, hogy van egy 1 éves kislánya, de kiderült, hogy csak véletlenül és egyedül neveli. Vagy H, (aki nem hispán származású), mondta, hogy az első fiát 17 évesen szülte. Vagy G, a hülye menedzser, most lett nagypapa 43 évesen, a lánya 25 éves, de akkor az azt jelenti, hogy ő is csak 18 volt, mikor gyereke lett. És még sorolhatnám, már majdnem csak én lógok ki a sorból, szokták is kérdezni, hogy mikor lesz gyerekünk. A mi üzletünkben nem lehet pl. óvszert kapni, viszont terhességi tesztet azt meg igen. Egyébként, ha így belegondolok, nem láttam még élelmiszerboltban óvszert. Itt pl. szórakozóhelyen, a WC-ben sincs óvszerautomata, de nagyon hasznavehető gombfoci automatát már láttam :D Abortusz elleni tüntetést is már láttam a buszból. Talán itt annyira nem kell aggódni, hogy miből futja majd kajára, meg kapják a segélyeket is. Vagy csak túl sok 16 and Pregnant sorozatot néznek és kedvet kapnak a gyerekcsináláshoz. Vagy épp a SAL-ban dolgozik az összes ilyen sorsú ember. Nem tudom. De ott van egy másik 21 éves pénztáros, akinek nem gyereke van, hanem válópere, mert nem tudnak megegyezni a volt férjével.  Zajlik itt az élet.

Az egész hétvégén a „420“ akció zajlott. Vagyis a cannabis világnapja, amit április 20-án ünnepelnek. Két sarokra tőlünk a Kapitóliumnál volt felállítva 2 színpad, ahol különböző rendezvényekkel és koncertekkel várták az érdeklődőket. Mi is vasárnap úgy gondoltuk megnézzük, miféle zsúr ez. Viszont én 4-ig dolgoztam, így aztán csak úgy 6:20-ra értünk oda, de már feltűnt, hogy mindenki kifelé jön onnan. Hát igen, 6-kor lett vége a bulinak és már nem engedtek be senkit. Bánatunkban csak gondoltuk körbemegyünk a kerítés mentén és végül találtunk egy kis rést, ahol nem volt összeillesztve a kerítés, így sikerült belógnunk. Már amúgy épp rakodtak össze, nem volt semmi érdekes, de azért ellőttem pár képet. Ez a hivatalos weboldala a rendezvénynek. A fellépők közül csak Wyclef Jean és B.o.B. mond valamit. A Red Rockson meg Snoop Dogg lépett fel a 420 alkalmából. Még mielőtt kiköltöztünk volna Denverbe, nézegettünk lakáshirdetéseket és soknál oda volt írva pl. hogy „420 friendly“, ezt akkor nem értettük, mit jelent.

Jelentkezett az a fickó is, aki múltkor az üzletben megkérdezte, hogy magyarok vagyunk-e. Elmentünk vele és a feleségével egy olyan étterembe, ahol ping-pongozni is lehetett. Jól elütöttük az időt (micsoda szóvicc). Nagyon jó fejek, sokat nevettünk, főleg a végefelé, mikor Ricsi elkezdte magából ontani a sok hülyeséget. Sajnos, ők már szombaton költöznek vissza Magyarországra.

Ezen a héten az egyik menedzser, akit nem szoktam sokszor említeni, de hívjuk A-nak, szabadságon van. Képzeljétek hétfőn én voltam csak az üzletben délig, mint „menedzser“. Előző nap kaptam kulcsot, elmondták mi a riasztó kódja és magamrahagytak. Így aztán 7-re mentem, kilakatoltam a bevásárló kocsikat, felkapcsoltam a világítást, kikapcsoltam a riasztót, pénzt számoltam. Izgultam, hogy a 8-ra jövő pénztáros időben megérkezzen, különben még a kasszánál is én lettem volna. Aztán John a húsrészlegről behívott, hogy beteg és ma nem tud bejönni, akkor felhívtam Mike-ot, hogy jöjjön be hamarabb, de nem vette fel. Írtam neki sms-t is, de végül 9-kor láttam, hogy megjön. Jöttek valamilyen építészek is, akik fel akartak menni a tetőre és hogy kell a kulcs. Nekem csak egyetlen kulcsom volt, de szerencsére, az nyitja az összes zárat és lakatot az üzletben :D Átvettem valamilyen csomagot is, közben hívogattak a raktárból, hogy akkor lesz-e szerdán szállítás, hát honnan kéne azt tudnom. G nem vette föl a telefont, aztán írtam neki, hogy ezt a számot hívja vissza, mert sürgős, aztán visszaírt, hogy „got it thanks“, hogy megvan, köszi. 13000 dollárt raktam félre a széfbe, annyit kerestünk előző nap, gondolom, Húsvét miatt volt ilyen nagy a forgalom. De szerencsére nem jött épp a rabló. Pénztáros M is sokszor hívogatott, sztornóhoz meg hasonlókhoz. Aztán délben megérkezett G és fellélegeztem :D Annyira kimerültem aznap, hogy hazamentem és mialatt Ricsi elment fürödni mély álomba szenderültem és nem lehetett engem felébreszteni. Holnap ugyanez vár rám, jaajjj, majd gondoljatok rám. Aztán minden visszatér a rendes kerékvágásba.

Jaa és április 21-én volt fél éve, hogy betettük a lábunkat az Újvilágba. Durva mi?

Még kívülről	Már bent
Színpad és a sok szemét	Valaki elhagyta az öltözékét

Nem lehetett felmenni

Az egyik nap Ch a jófej menedzser, kizárta magát az irodából és megkért, hogy másszak át a pihenő szobából az irodába a mennyezeten keresztül. Eléggé filmbe illő jelenet volt és hogy fokozzam az izgalmakat egy kicsit le is szakadt a plafon, de nem estem le, csak aztán Ch mondta, hogy inkább akkor jöjjek vissza, de már oly közel voltam, úgyhogy aztán sikerült bemásznom és kinyitnom neki az ajtót.

Lyuk a plafonon

Valamelyik nap épp a Safewayben vásároltunk, mikor egy fickó kicsit furán, de mégis megértettem, hogy magyarul, megkérdezte, hogy: „madzsar vagy?“ :D Mert, hogy csak a Tisza cipőm miatt gondolja. Aztán kiderült, hogy élt Magyarországon és mindhárom gyereke ott született, a felesége meg görög, ja ő amúgy amcsi volt. Még azt is mondta, hogy Magyarország a világ legjobb országa :) [ha van pénzed és nem érdekel a politika - a szerk. megj.] Aztán számot cseréltünk és talán írunk is nekik, hogy akarnak-e találkozni, mert amúgy 2 hét múlva költöznek vissza Európába.

Április 4. egy nagyon fontos dátum, mivel akkor van apu születésnapja és tavaly azon a napon kötötték be a fejem. Így múlt pénteken ünnepeltük az első házassági évfordulónkat Ricsivel. Ezen felbuzdulva, munka után ellátogattunk a Jumpstreet-re. Ami egy ugrálós hely, tele faltól falig nyúló trambulinokkal. Lehetett pl. kosárlabdázni is trambulinról, már tudom milyen érzés felugrani egész a palánkig és bezsákolni a labdát. Lehetett kidobóst is játszani a többiekkel, az is nagyon szuper volt, mert ott is trambulinokon kellett közben ugrálni és eltalálni az ellenfeleket. Vagy volt egy nagy gödör tele szivaccsal, ahova bele lehetett ugrani, aztán elég nehéz volt kimászni :D Sajnos, képeket nem készítettem, mert bezártam a telefonom az öltözőben egy szekrénybe, amibe 4 db. negyeddollárost kellett bedobni és így is csak 3 volt nálunk, de lenéztem a földre, ahol épp megpillantottam egyet és így meglett a hiányzó negyeddolláros és ha kinyitottam volna, akkor megint bele kellett volna dobni újabb aprókat és ahhoz fel kellett volna váltani a pénzünket, szóval macerás volt és ugrálni akartunk, remélem, megértitek. A belépőt egyébként egy kuponos oldalon, a  groupon-on vettük meg, ahol mindenféle cégek kínálják a kedvezményes termékeiket és szolgáltatásaikat, olyan mint mondjuk Magyarországon a Bónusz Brigád.

Trambulinok forrás:google

Trambulinos kosárlabda

Szivacsgödör

Most hétvégén a Doors Open esemény zajlik Denverben. Mikor megláttuk, hogy be lehet menni a Republic Plazaba is (ami a 218 m-rel Denver legmagasabb épülete), nagyon megörültünk, mert azt hittük fel lehet majd menni a legfelső emeletre és kinézni Denverre. Sajnos csalódnunk kellett, mert csak az előcsarnokba és az alagsorba lehetett bemenni, ahol megnézhettünk egy elég érdekes kiállítást. Ezek az alkotások mindenféle régi tárgyakból és újrahasznosított kellékekből készültek. Meg mindeféle ingyenes „tour“-ra is be lehetett jelentkenzni, de mi azt gondoltuk, elég lesz kinézni majd az épületekből, így nem is terveztünk be ilyet, ezért már majdnem minden tárlatvezetés be volt telve. Talán majd jövőre ügyesebbek leszünk :) Aztán bementünk egy másik magas épületbe, ahol szintén nem volt semmi érdekes, csak pár sátor, az egyiknél reklámtáskák álltak az asztalon és annyira kíváncsi voltam, hogy vajon mi lehet benne, hogy gondolom meglátták rajtam és mondták, hogy elvehetek egyet :D volt benne egy palack víz meg egy lakberendezős magazin. 

	Nem fért bele a képbe	Ricsi dolgozósarka

Autónk még mindig nincs, de most nem is annyira baj még, mert nem tudjuk még, hogy hol parkolnánk, mert az összes környező parkoló fizetős. Valamint át kell iratni az autót Ricsire, amit csak hétköznap lehet és hol Ricsinek nem jó, hol Mike-nak. De ha végre meglesz, akkor szólok mindenképp.

Ezúttal mi küldtünk haza csomagot, kicsit megijedtem, hogy gond van, mert a nyomkövetésen 3 nap után is azt mutatta, hogy még Denverben van a csomag. De aztán nagyjából 12 nap alatt megérkezett. Küldtem pl. konzerv jalapenot, mert itt mindenhez azt eszik és szerintem egész finom. Meg még sok mást is, ami nem annyira érdekes :D Még nem említettem a Bath and Body Works üzletet, ahol mindennek olyan jó illata van. Egyszer vettem ott egy testápolót és miután bekentem magam, állandóan szagolgatnom kellett magam, mert olyan finom illatom volt :D és a pizsamám is átvette azt az illatot, mindig szépeket álmodtam :D najó nem :D Itt vettem anyunak is egy Pure Paradise nevű krémet és azt is annyiszor megszagoltam, közben arra gondoltam, ahogy egy trópusi szigeten a fehér homokos parton szaladok, fölöttem a végtelen ég és a türkizkék óceán habjai nyaldossák szökkenő lábaim. Remélem, anyu is hasonló érzéseket táplál a testápoló iránt.

Néhány véletlenszerű tény:

- Ricsiék minden pénteken egy Chipotle nevű mexikói étteremben ebédelnek. Ez hagyomány.

- Vasárnap állítólag havazni fog, pedig már olyan jó idő volt.

- Befejeztem a Sárkányok táncát, azaz A tűz és jég dala 5. kötetét. Már épp Az éhezők viadalát (Hunger games) olvasom, de annak is az utolsó fejezetét, mert olyan érdekfeszítő volt, hogy pár nap alatt kiolvastam. A filmet még nem láttam. Brünnben olyan sok embernél láttam Kindlet vagy könvyet a villamoson, itt valahogy nem annyira divat és munkában is csodálkoznak, mikor olvasni szoktam a szünetben :D
- Ricsi kedden megy a szóbeli felvételire, a munkából alig akarták elengedni, pedig csak kb. 2 óráról lenne szó

Nagyjából ezek történtek az elmúlt napokban.  :*

Túl sok jó dolog :)

Még a hét elején azt írtam fel magamnak jegyzetként, hogy „fénymásolt kulcs”. Ugyanis G lefénymásolta nekem a kulcsa vonalkódját, így már nem kellett menedzsert hívnom a sztornónál vagy ha láttam, hogy valamelyik pénztárosnak csak a kulcs kell, akkor a segítségére siettem. Meg már árut is visszacseréltem, mikor G teljesen egyedül hagyott az üzletben, mert hogy el kell ugrania valahova 10 percre, de kb. 1 óra lett belőle. Viszont csütörtökön kaptam egy igazi, saját vonalkódot, így már én vagyok a 106-os számú supervisor :D Továbbá 1 dolláros fizetésemelést is kaptam, mert hogy nem akarnak elveszíteni, mint Ricsit, ja meg hogy „extremely smart” (rendkívül okos) vagyok :D Negatívumként azt hozta fel, hogy csöndes vagyok. És ez ilyen berögződés maradt a fejében, pedig hozzá már direkt jó hangosan beszélek. Mert G-ről amúgy tudni kell, hogy nagyon hangos és Napóleon komplexussal küszködik. Kíváncsi lennék, hogy viselkedne, ha nyerne Szlovákiába zöld kártyát és senki se beszélné az ő anyanyelvét és mindent nulláról kéne kezdenie. De már kieszeltem valamit, ha megint elkezdené ugyanazt a beszédét arról, hogy halk vagyok, mert mindig ugyanazt mondja, majd leírom, ha sikerült :D Inkább ő is néha befoghatná és kicsit összeszedhetné magát. Most megint nagyon mérges voltam rá. Mert ugye szorgalmasan csinálom a pékrészleget, mindent megszámolok ott abban a dermesztő hideg fagyasztóban, olyan szép rendet raktam, végre mindennek megvolt a helye. Ismét jó rikító narancssárga szövegkiemelővel bejelöltem, miket rendeljen. Erre föl rendelt egy akkorát, hogy be sem lehet férni a fagyasztóba és megint olyan dolgokat, amik nem kellenek. Mikor mondtam neki, akkor meg ráfogta H-ra, hogy ő csinálta a megrendelést :D De természetesen nem H volt, mert beszéltem vele is. Már egyáltalán nem csinálom lelkesen, kihozom, ami kell, aztán ha akarja számolja meg ő, miből mennyi van, mert szerintem az életében nem járt még a fagyasztóban. Legyen most ennyi elég a gyökér naplóba, mert csak felhúzom magam.

Ricsinek nagyon tetszik az új munkája. Két sráccal dolgozik együtt, akik közül az egyik eleinte nem szerette, de egyszer elmentek együtt a vadasparkba az ebédszünetben, ahol bölényeket láttak és azóta jó barátok. Épp az ellenkezőjét kell csinálnia, mint a SAL-ban. Itt a raklapról rakodás helyett, raklapra rakodik, valamint targoncát is vezet néha, amit nagyon élvez.(habár az első nap átment vele egy ajtón, ami csukva volt). Ezt a munkát addig fogja végezni, amíg fel nem veszik villanyszerelőnek, az írásbeli vizsgán sikeresen átment, a szóbelire április 15-én kerül sor.

Az történt továbbá, hogy múlt szombat reggel, mikor 7-től dolgoztam, mert pénzt számoltam, bejött H, (spanyolul J), és adott 2 VIP focijegyet, mert hogy ő most nem tud elmenni és hogy aznap 4-kor kezdődik a meccs. Fogtuk magunkat Ricsivel és részt is vettünk ezen az eseményen, ahol a Colorado Rapids játszott a Kansas City ellen. Külön elzárt, VIP-s lelátón ültünk és közben annyit és azt fogyasztottunk, amit csak akartunk, mert minden ingyen volt. Sajnos, a hazai csapat kikapott 2:3-ra, de mi azért jól szórakoztunk, egyébként Ricsi Kansasnek szurkolt :D

Még aznap, Mike a húsrészlegről, úgy gondolta, hogy nekünk adja a régi autóját, INGYEN. :O Ez a dolog folyamatban van még, de tényleg komolyan gondolja :D Annyit tudunk, hogy Acura márkájú. Munkában már elmondta mindenkinek, hogy milyen bőkezű és egy csomóan kérdezték, hogy húú Mike oda akarja nektek adni az autóját? :D 

Simontól, a házmestertől is kapott a Ricsi megbízást és most neki is besegít 10 dolláros órabérért. Pl. múlt héten valamilyen papírokat kellett becsúsztatni a lakásajtók alatt, a mi lakóházunkban, meg még 10 perc gyaloglásra innen egy másikban. Nagyjából 1 óránkba tellett ez az egész, de Simon 4-nek számolta és másnap már várt a 40 dollár egy borítékban. Az új megbízása pedig az, hogy más apartmanok után kell kémkednie és az alibije, hogy egy külföldi diák, aki ügyvédi gyakornoki programban vesz részt és csak fél évre kell neki lakás és mindenféle infókat ki kell derítenie.

Jaa nem szabad elfelejtenem még, hogy Ricsi ültetett paprikát és paradicsomot, egyelőre még csak kis tálakba, de már 2 kis hajtás ki is bújt a földből :) Szeretnénk majd kibérelni egy kis kertet, ahova majd kiültethetjük a növényeket.
Sajnálattal vettem észre, hogy márciusban mindössze csak két bejegyzést sikerült megírnom. Ne féljetek, nem apadt a lelkesedésem a blogírás iránt, de sokszor nem is történtek említésre méltó dolgok. Igyekezni fogok azért legalább hetente írni, hogy enyhítsem fékezhetetlen olvasási vágyatokat. Puszi!

A Colorado Rapids kabalájával	Ingyen kaja, ingyen sör	Paradicsom

Nincs baj :)

Egy átlagos szerdai napon, nyugodtan dolgoztam a kasszánál, mikor egyszer csak arra lettem figyelmes, hogy a nőnek, aki nálam fizet szenes a homloka. Először arra gondoltam, megkérdezem tud-e róla, de aztán az is eszembejutott, hogy biztos őrült vagy szektás. Majd jött egy egész család is, ahol még a kisbabának is koszos volt a homloka. Később minden 5. embernek szénnel rajzolt kereszt volt a homlokán, csak nem lehetett mindig kivenni, hogy az kereszt. Aztán magyarázták a többiek, hogy ez valamilyen vallással kapcsolatos dolog. Utána rájöttünk mi is, hogy valószínűleg a Hamvazószerdára gondoltak. Ezt otthon is ünneplik, de még sosem láttam szenes homlokkal mászkáló embereket. Érdekes, hogy ezt itt így bevállalják :D

Kaptunk a szüleimtől egy újabb életmentő csomagot, amiben sok hasznos és finom dolog volt pl. kolbász, Kinder tojás :D, Elmex fogkrém, csak hogy párat megemlítsek. Nagyon örültünk, hogy minden épségben megérkezett :)

Minden szombaton délután 2-kor tartjuk a Piñata szétverését az üzletben :D Aminek annyi a lényege, hogy egy papírból készült pinyátát megtöltenek édességgel, majd a bekötött szemű gyerekek bottal püfölik és hullik ki a cukorka. Gyerekeknek nagyon bejön ez a vandálkodás.

Piñata

A másik esemény meg vasárnaponként a „cake walk“. Ehhez leragasztunk körbe számokat, azt hiszem 1-től 25-ig és a versenyzők körbe-körbe mennek és mikor leáll a zene, akkor meg kell állni, a menedzser mond egy számot és aki azon a számon áll, az nyert. A nyeremény egy torta meg egy fagyitorta. Mikor először zajlott ez a játék, még hiányzott 2 játékos, ezért beálltunk Jessicával mi is és rögtön az első tortát én nyertem :D A tortát bevittem a „break room-ba“, a pihenő szobába, ahol a szüneteket töltjük és mindenkinek adtam egy szeletet, aki aznap ott volt, el is fogyott egész gyorsan. A fagyiból meg Ricsi kedvencét választottam, moose tracks avagy jávorszarvas lábnyom fagyi :D

Újabban be kell jelentenünk a hangosbemondóba az akciós termékeket. Kaptunk egy szöveget, csak fel kell olvasni. Van ennek a szövegnek spanyol változata, de azt nem kötelező bemondani. Gondoltam, beolvasom az utolsó két elköszönő mondatot spanyolul is, persze előtte megkérdeztem a kiejtést, de kb. úgy kellett mondani, ahogy le volt írva. Így mikor rám került a sor, szépen felolvastam mindent angolul, majd még megköszöntem, hogy minket választottak spanyolul is. Elég volt ennyi, hogy lenyűgözzem a többieket :D Még maga Greg is előrejött gratulálni :D Én voltam a nap hőse :D Mikor Ricsi ment dolgozni délután, neki is mondták, hogy milyen jól beszéltem spanyolul. Egyébként nem volt ez olyan nagy dolog, csak gondolom, az angol anyanyelvűeknek nehezebb kiejteni a spanyol szavakat, mert máshogy képzik a hangokat.

Persze nem minden móka és kacagás. Nagyon undorító dolgok mennek itt, pl. G kidobta a terhes Jessicát, igaz, hogy sokszor késett és mostanában beteg volt, de azért sajnáltam. Vagy az egyik pénztárosnak a barátja a barátnőjénél akart fizetni, de csak egy egyszerű csipszet vett. Húha meg is történt a baj, mert G látta és mondta, hogy nem fizethet nála. Akkor a lány sztornózta, aztán nem tudom pontosan hogy volt, de a nagy herce-hurcában végül a fiú majdnem elfelejtett fizetni és akkor G agyában az állt össze, hogy biztos ezt szándékosan csinálta és nem akart érte fizetni. Úgyhogy másnap G hazaküldte a lányt is ez miatt és hogy majd ennek még következményei lesznek. Másnap megjelentek a pihenőszoba faliújságán az új szabályok, hogy családtagok és barátok nem fizethetnek nálad. Vagy nem lehet nálad ital a pénztáradnál, csak ha orvosi papírt mutatsz róla. Pedig nekem mindig volt egy üveg vizem, mert nekem muszáj innom és odafigyelek a napi folyadékbevitelemre. Igazából csak az üvegemet töltöm fel minden reggel vízzel és azt iszom a munkában. Sokan viszont megveszik ott a cukros löttyöket és szerintem itt is ezzel arra célzott, hogy biztos nem fizetünk érte, csak úgy levesszük a polcról.

Vagy pl. Mike a húsrészlegről, aki múltkor egy picit levágta az ujját, de végül sikerült megmenteni. Ő aztán 1 hónapig nem dolgozott, majd G behívta őt, hogy most már szerinte dolgozhat. Erre M mondta, hogy van orvosi igazolása, hogy még 5 hétig nem használhatja azt a kezét, akkor G mondta, hogy csak a másik kezével dolgozzon. Úgyhogy ő most nem ment vissza a húsrészlegre, hanem mindenféle kisebb munkákat végez, amit lehet 1 kézzel, pl. minden terméket a címkéjével előre igazít. Ez is csak azért, hogy már ne kelljen utána fizetni a betegszabadságot.

Ahogy már korábban is írtam, nagyon nincs G képben, mindig olyan termékeket rendel, ami nem kell, amik a raktárban tornyosulnak. Nincs rendes leltár, az alapján adja le a megrendelést, hogy megnézi mi hiányzik a polcokon, de annyira már nem futja, hogy ellenőrizze esetleg a raktárat is. Valószínűleg ennek az eszetlen üzletvezetésnek lett most meg az eredménye és most G mindenen spórolni akar és mindenkiben a hibát keresi. Múltkor megszámoltam mindent a pékrészlegen és aztán szövegkiemelővel bejelöltem G-nek, hogy miket rendeljen és tökre örült neki :D Mert különben találomra rendel valamiket, amik pont nem kellenek és már nem lehet beférni a fagyasztóba miattuk.

Na most, hogy  jól kipanaszkodtam magam, megosztom veletek, hogy Ricsi ma felmondott. Mert a jófej pék még múltkor említette, hogy tudna neki egy jó raktáros munkát ajánlani, mert a barátja épp valakit keres. Ez a munka hétfőtől péntekig, reggel 8-tól délután 5-ig lenne és a fizetés meg a duplája a mostaninak, plusz megtanítják őt a targoncavezetésre, amihez majd persze le kell tenni a jogsit. Izgalmas dolgok ezek, remélem, most már egyenesbe jövünk :)

Mókus etetés

Kipróbáltuk a "bézbózt" a Targetben

20. bejegyzés!

Tudom, hogy már egész régen nem írtam, de itt valahogy gyorsabban telik az idő :O Napra nap, hétre hét...és hopp március :) Szombaton megtudjuk mindig az azutáni hétre a beosztást és aztán az alapján gondoljuk át a hetet. Mostanában Ricsi mindig délutános, én meg most már vagy reggel 7-re megyek, ha pénzt számolok, de amúgy mindig 8-ra és így szépen elkerüljük egymást. Kedden általában mindkettőnknek szabadnapja van, olyankor jól megnézem a Ricsit, mert aztán alig látom :D

A kanapénk nagyon jól szolgál, lehet ilyen kis üzeneteket is hagyni rajta :)

Időközben rátaláltam egy itteni magyar anyukára, aki bébiszittert keres a gyerekének. Beszéltünk is telefonon, hetente pár napot kéne a kicsire vigyázni főleg délelőtt. Végül visszamondtam, mert az én beosztásom mindig változik, úgyhogy nem tudjuk összehangolni a beosztásainkat. Aztán a nagymamám is mondta, hogy ő nem lenne Amerikában bébiszitter, mert megszeretgeted a kisbabát és beperelnek pedofília miatt. :D Meg közben új fejlemények is kialakulóban vannak a mostani munkahelyemen. Kiszemeltek egy lányt meg engem potenciális jelöltnek a menedzseri poszt betöltésére és hogy majd el akarnak küldeni menedzser továbbképzésre. De hogy mikor, azt még nem tudom és az is lehet, hogy nem ebben az üzletben fogok aztán dolgozni. Kicsit kételyeim vannak az angolom miatt, de dolgozom az ügyön. Meg fogom ragadni az alkalmat, ha elérkezik. Bár elég hihetetlen az egész, otthon több kínkeserves évet kell elszenvedned az egyetemen, itt meg nem követelnek semmilyen menedzsmenttel kapcsolatos papírt vagy tapasztalatot, legalábbis ennél az üzletláncnál nem. Kedves indián barátunkat is felvették egy másik, King Soopers nevű üzletlánchoz menedzsernek. Ez is egy élelmiszerbolt és azt hiszem csak Coloradoban van ez a fajta. De a lényeg, hogy ő pl. nem tudta a szorzótáblát és úgy lett menedzser :O A mexikói pék valami olyat próbált magyarázni, hogy ha itt születtem volna, bármi lehetnék és kérdezte, hogy szeretek-e itt dolgozni. Most is még sokra vihetjük, határ a csillagos ég! :D Mostanában már nem csak a kasszánál vagyok, hanem mindenféle más feladatokat is kiosztanak, pl. múltkor nekem kellett elküldenem a többieket egymás után szünetre. A menedzsereknek van ilyen beosztásuk, ami alapján tudják, hogy ki mikor érkezett és kb. hánykor kell elmenniük szünetre. Azt a beosztást odaadta nekem G és mondta, hogy mindenkit egy kicsivel korábban küldjek. Vagy a pékrészlegnél föl kell írni, hogy mi nincs a polcon, majd hátramenni a „cooler“-be vagyis a mélyhűtőbe, ahol iszonyatosan hideg van, néhányan csak „death chambernek“ avagy halálkamrának hívják, és előrehozni a cuccokat. Vasárnap is kaptam egy listát és meg kellett számolnom a fagyasztóban, hogy miből mennyi van, persze kabát és kesztyű is volt rajtam :D Aztán olyan dolgokat is találtam, amiről nem is tudták, hogy léteznek és nem voltak a listán sem :D

Hétfőn egy nagyon fura fickó járkált az üzletben és úgy tett, mintha telefonált volna, aztán távozott, mint kiderült fizetés nélkül. Én akkor jöttem vissza a szünetemről és így nem tudtam, hogy fizetett-e és azt sem tudtam, hogy miért ilyen ismerős. És aztán beugrott! Ez ugyanaz a gazember volt, aki múltkor át akart verni, mikor „rosszul adtam neki vissza“. Szóltam H-nak, hogy ez ugyanaz volt és hogy szerintem lopott ezúttal. Rá egy-két órára visszajött a féri és megmutattam H-nak, hogy ő az és már mindketten figyeltük. Megint gyanúsan viselkedett, lerakta a dolgait a kettes kasszához, ahol nem volt senki, aztán odajött, hogy akarna fizetni a cukorért vagy mi volt nála, de többi cuccot otthagyta a kasszánál :D Mondtam, hogy jól van, most épp egy másik vásárlóm van, mindjárt jöhet. Amúgy nem tudom, miért nem állt be a sorba, de biztos nem tudja, hogy működik a rendszer, ha mindig csak lopni szokott. Na és előkapott egy köteg pénzt, hát nagyon mérges lettem. Mert ha éhezne és azért lop, még lehet meg is sajnálom. Vagy lehet, azért van pénze, mert lop, na mindegy. Azt kifizette, aztán elvett egy táskát és belepakolta a maradék dolgot, amiért nem fizetett és indult volna. Közben H az iroda ajtajából figyelte. Kérdeztem tőle, hogy fizetett-e ezért és ha igen, mutassa a nyugtát. Azt mondta, hogy a felesége kifizette és már elment, de olyan ártatlan szemekkel nézett rám, hogy arra gondoltam, neki kellett volna előző nap Oscart kapni, ezért a színészi alakításért :D Akkor odajött H, neki is ugyanazt beadta és végül mondta neki, hogy rendben van, menjen akkor. Bár tudtuk, hogy nem fizetett. Aztán megdícsért és mondta, hogy jó kapás :D

Múltkor Ricsi és még 2 fiú vitték kiönteni a kukákat. Ricsi szerint ez a legviccesebb része a munkának, mert ilyenkor a szeméttel kell játszani. A rothadt zöldségeket, lejárt tojásokat, elolvadt csokitortákat vagdossák a konténer hátuljához, ami szerinte jó mulatság. Aztán az egyik nap lehullott egy kis hó és Ricsi gyúrt egy hógolyót, hogy megdobja a többieket és azok úgy megijedtek a hógolyó láttán, hogy őrjöngve bevágták a kukákat és szaladtak befelé. Bent meg ott állt a jófej menedzser, aki csak annyit látott, hogy kivágódik az ajtó, berohan 2 üvöltő mexikói, aztán egy nagy hógolyó csapódik az ajtónak, végül beszalad a hahotázó Ricsi. A menedzser meg csak nézett és így szólt: „nem is akarom tudni, mi történt“

Remélem, nem unjátok ezeket a munkáról szóló részeket, de tényleg az időnk nagy részét ott töltjük.

Ricsi jelentkezett egy villanyszerelő suliba. A minap ment az írásbeli felvételire, érzése szerint 90-100%-osra sikerült neki, de ezt csak 2 hét múlva tudjuk meg. Ha tényleg ilyen jó lett, akkor visszahívják szóbeli felvételire, és ha azon is jól szerepel, akkor felveszik a tanfolyamra. Ez azért lenne jó, mert ha valaki ide jár, annak az iskola köteles munkát biztosítani, hogy úgymond on-the-job megtanulja a villanyszerelés fortélyait. Egy villanyszerelő átlag keresete itt $24/óra, Ricsi ennek az 55%-át kapná kezdetnek, ami kb $12-13 és ha ügyes, akkor folyamatosan emelnék. Ez sziper-szuper!

Ricsi nagyon szereti olvasni a Cyanide and Happiness képregényt. Én is úgy teszek, mintha érteném őket, de sok comic nem esik le

elsőre :D Múltkor kiderült, hogy Ricsi még 2 évvel ezelőtt támogatta őket 20 dollárral a Kickstarteren. A Kickstarteren keresztül mindenféle kreatív projektet lehet szponzorálni, de most erről nem írok :D  Na és itt gyűjtöttek ezek a Cyanide and Happiness-esek is pénzt a készülő dvd-jükre. Végül össze is gyűlt a pénz és köszönetképpen küldenek az összes ilyen mecénásnak egy ajándékcsomagot. Ricsi is kapott egy pólót, egy plüssfigurát, ami a weboldal szerint unikorniskölykök belével van kitömve (nagyon puha) és fenékkel előre repül, ha eldobják (ez is igaz), valamint egy naptárat, ami alá is van a rajzolók által írva és még majd külön elküldik a dvd-t is. Az mellékes, hogy nekem is elfelejtette ezt megemlíteni, így én is 2 év után tudtam meg, hogy küldött nekik zsét, de legalább nekem nem kellett olyan sokat várnom az ajándékokra. :) Itt van egy képregény tőlük, amit én is értek:

Na most megyünk mókusokat etetni :)

Gyors helyzetjelentés

Képzeljétek, vasárnap, február 16-án esett az eső, ez volt az első mióta idejöttünk. Denverben nagyon ritkán esik az eső, ez tudott.

Hétfőn megkezdődött a pénzszámolással kapcsolatos betanításom. Még múltkor, kb. 1 hónapja, mikor Horhé egy átlagos reggelen kérdezte, hogy készen állok-e a munkára, csak annyit feleltem, hogy igen és mondta, hogy erre azt kell legközelebb mondanom, hogy I was born ready :D Mikor hétfőn mentem az irodához, kérdezte a Greg, aki épp Horhéval beszélgetett, hogy Are you ready? én meg mondtam, hogy I was born ready :D ezen mindketten jót nevettek és H meg örült, hogy ilyen jó mondást tanított meg nekem.

Megpróbálom összefoglalni, mit is takar a pénzszámolás. Először meg kell számolnom a széfben a papírpénzt és az érméket is és összehasonlítani az eredményt az előző napival, hogy tegnap annyit hagytunk-e benne. A széfben van 10 kassza. Ezeket először fel kell töltenem 28 dollárnyi tartalék apróval, az ilyen kis csomagokban van és azt bontják ki a pénztárosok, ha elfogy az apró. Szóval minden kasszában kell lennie 2 csomag negyeddollárosnak(egy csomag 10 dollárt ér), aztán 1 csomag 10 centesnek(5 dollár értékben), 1 csomag 5 centesnek (2 dollár) és 2 csomag 1 centesnek (1 csomag 50 centet ér). Az szerint kell feltölteni, hogy mi hiányzik. Pl. ha látom, hogy van 1 negyeddolláros csomagja, 1x10 centes és 1x5 centes, akkor 17 dollárja van csak apróban, ezért 11et kell még beleraknom, de úgy hogy kiveszem a először a pénztárból azt a 11 dollárt papírpénzben és visszarakom apróban, tehát ebben az esetben 1 csomag negyeddollárost és 2 csomag 1 centest, ezt az összessel meg kell csinálni. A második lépésben sorra veszem megint a kasszákat és most 300 dollárt kell benne hagyni, tehát először ki kell venni a 100, 50 és 20 dollárosokat, majd egy gép segítségével sorban le kell mérnem az aprókat (a kibontottakat) és csak rá kell helyeznem a gépre, ami kiszámolja mennyi az apró. Aztán jön a maradék papírpénz, amiből ugye csak 300 dollár kell, 10 db. 10 dolláros, 21 db. 5 dolláros és a maradékot ki kell pótolni 1 dollárosokkal, amíg nem lesz 300 és itt is ha nincs elég valamelyik papírpénzből, akkor a már előre kivett 100, 50 és 20 dollárosokból kell váltanom. Pl. ha már csak 17 db. 1 dolláros kell, akkor „veszek“ 20 dollárt 1 dollárosokban és a maradék hármat félreteszem. Szóval ha ez meg van, akkor a pénzt, amit kivettem előre meg amit a pénztárból cseréltem megszámolom és így jön ki, hogy az adott pénztáros mennyit tévedett, persze ezt is azzal a szerkentyűvel kell csinálni. Majd jöhet a következő kassza és ugyanez a procedúra, hogy csak 300 dollár maradjon benne 10, 5 és 1 dollárosokban, aprókban és a 28 dollárnyi tartalékapróval együtt. Aztán a csekkeket is össze kell adni, ide tartozik a WIC csekk is, amiről már írtam, a WIC-et le is kell pecsételni. Azt követően ki kell nyomtatni egy papírt, amin rajta van, hogy kártyával mennyit fizettek. Aztán fogok egy Store reports nevű nyomtatványt és kitöltök rajta mindent, megint meg kell számolni a széfben a pénzt, beírni, hogy csekkel, kártyával mennyit fizettek és hogy mennyi pénz maradt 100, 50 és 20 dollárosokban, amit majd a bankba küldünk. Utána az eredményeket be kell írnom egy rendszerbe is a számítógépen és itt jelenik meg, hogy jól számoltuk-e az egészet, majd elküldeni a jelentést.(nem tudom kinek :D) Aztán átülni egy másik számítógéphez és ott is még kitölteni ezt-azt, a csekkeket beszkennelni, arra is van egy jó gépezet és aztán kiírni egy csekket arra az összegre, amit a bankba küldünk, begumizni a zsét és belerakni egy borítékba, megcímezni és kész! :D Aztán egy high five (pacsi) H-nak, ha minden jól kijött.

Ricsit, sajnos, nem vették fel arra az informatikai állásra. Úgyhogy keresünk továbbra is, majd egyszer biztos sikerül jó munkát találni!

Kedden végre sort kerítettünk a kanapévásárlásra, mert hol nem jöttünk ki anyagilag, hol a Mózes nem ért rá. De jobb is, mert így már az utolsó darabokat adták el ebből a fajtából és így 40 dollárral olcsóbban szereztük meg. Mózes előzőleg egy költöztető cégnél dolgozott, úgyhogy nagyon magabiztos volt. Minden simán ment, amíg meg nem érkeztünk a lakáshoz és alig fért be az ajtókon. Vagyis az elsőn simán átjött, csak aztán ott volt a korlát, aztán még egy ajtó, amit végül le kellett csavaroznunk, de a legnagyobb problémát a lakásajtón való betuszkolás jelentette, mert egyszerűen sehogy nem fért be. Nem lehetett nagyon mozdítani hátrafele sem, mert ott volt rögtön a fal. Végül a mellettünk lakó fiút megkérdeztük, hogy nem tudna-e segíteni. Először csak résnyire nyitotta ki az ajtót, de az épp elég volt, hogy kiáradjon a fűszag és mondta, hogy rögtön jön. (amúgy tilos dohányozni az épületben).Végül ez a 3 erős férfi: Ricsi, Mózes meg az „L-betűs elfelejtettem a nevét jófej szomszéd“ (Ricsi azt mondja, hogy Loney) jól betolták a kanapét, az ajtókeretről kicsit lejött a festék, meg egy picit a fal is sérült, de itt van, juhú, most ezt a bejegyzést is innen ülve írom. És így kipipálhatjuk az egyik szomszéd megismerését is.

Na puszi!

A kanapé még a bútorüzletben Ricsivel és Mózessel

Ezt csak úgy, mert aranyos, hogy majdnem ráfér az egész ember a címlapra, Peter Dinklage, avagy Tyrion Lannister :)

Acélsivatag

Izééé, az a nagy hír, hogy Ricsi volt állásinterjún. Vagyis először volt egy telefonos beszélgetése és aztán meghívták egy személyesre is, amire kedden, Hegyi idő szerint délután fél 3-kor került sor. Meglátjuk mi lesz, a munka szupi lenne, ilyen IT-s dolog. Szóval a katonaságról már lemondott.

Kiválasztottak pénzszámolónak a munkában, mert a menedzserek nem győzik. Jövő héten fognak betanítani és majd néha reggel 7-re kell bemennem. Majd megírom milyen érzés :D

Múlt héten olyan hideg volt nálunk, hogy az ablakunk belülről volt zúzmarás, hidegebb volt mint Alaszkában. Hát mit mondjak, fáztunk. Még Ricsi is kénytelen volt pizsamában aludni.

Többször is kiakadtunk már az itt eltöltött 4 hónap alatt azon, hogy itt mondjuk úgy, hogy másként gondolkoznak az emberek. Írok néhány példát. 
- Az üzletben ki van írva az egyik üdítőre, hogy 2 liter 1 dollárba kerül, szóval 1db. üveg kerül annyiba. Nem tudom, amúgy kinek az ötlete volt ezt így kiírni, mert ez nagyon összezavarja az amcsikat, akik itt gallonokban számolnak. Na mindegy, szóval minden második ember azt kérdezi, hogy akkor az 2 üveg üdítőt jelent-e. Sőt az egyik vásárló annyira meg volt győződve, hogy márpedig az volt kiírva, hogy 2 üveg 1 dollárba kerül, hogy odahívatta a menedzsert, mert nem hitt nekem és aztán végül felmérgedve mondta, hogy akkor nem is kell neki. Mindössze 2 dollárjába került volna az a két üveg, de mindegy nekem.

- Az ebédszünet 30 perces és olyankor ki kell jelentkezned és fél óra múlva vissza. Múltkor az egyik srác 2:16-kor kijelentkezett és nem tudta kiszámolni, hogy akkor mikor kell visszamenni. Hihetetlenül hangzik, de azt hitte, hogy 51-kor kell majd visszatérnie.

- Aztán az egyik menedzser, akivel nekem a bucis incidensem volt, múltkor azt magyarázta Ricsinek, hogy hiányzik belőle a „szenszaverdzsenszi”. Ricsi mondta, hogy ezt nem annyira érti, betűzze le légyszi, de nem tudta. Aztán bemondta a mobiljába, hogy a google keresse ki, de olyanok jöttek ki, hogy virginity (szüzesség). Aztán később rájöttünk, hogy biztos arra gondolt, hogy „sense of urgency”, amit nem tudok pontosan lefordítani, de kb. ilyen sürgősségi érzék, mikor azonnali cselekvésre van szükség. Szóval a menedzser is csak hallás után mondta, leírni nem tudta volna. Ricsi meg amúgy is mindig ugrott, mikor behívták, pedig a beosztás alapján nem is akkor kellett volna dolgoznia, de erről írtam korábban. Az is igaz, hogy mostanában Ricsi egyfolytában a villás emelővel furikázik a raktárban (ráül a motor részére es úgy megy vele, nehéz ezt leírni anélkül hogy ne írnám le a villás emelőt 3-4 oldalban :D), amit lehet, hogy látnak a kamerában és nem tetszik nekik.

Ha ez a menedzser csinálja a beosztást, akkor tuti hibásan vannak beírva az óraszámok. Mert pl. ha 8-tól 2:30ig dolgozok, az számít 6 órának a félórás ebédszünettel együtt. És ő múltkor beosztott 8tól 2ig és odaírta, hogy az 6 óra. Mikor mondtam neki, hogy az csak 5,5 az ebédszünettel együtt, egyszerűen nem értette mi a baj. Szóval én már nem kötekszem vele, mert nincs értelme és amúgy is olyan szétszórt, mint a madáreledel.

Arról nem is beszélve, hogy ő mindig a tojásokat tölti fel, de annyi esze vagy kedve nincs, hogy a legfrissebbeket tegye alulra és a kevésbé frisseket fölülre, hogy először azok foggyanak el, amik mondjuk 2 hét múlva lejárnak. Múltkor Ricsi azt a tojásos pultot is rendszerezte.

De amúgy a többi menedzser tényleg talpraesett. (Az egyiknél talán én is jobban tudok angolul, de mindegy, mert érti a dolgát.)

- Aztán persze, amit már írtam, hogy azt hitte a lány, hogy Magyarország Svédországhoz tartozik. De aztán Ricsi lerajzolta neki Európa térképét, talán most látta először, el is tette magának. :D Ja de Angliáról már hallott, mert onnan van a One Direction.

- Az internetszolgáltatónktól meg minden héten kapunk levelet, pedig az elsőben írták, hogy fizessünk online, mert ők egy zöld cég és akkor nem kell annyi fát kivágni a számlánkra, de a hülye ajánlataikkal meg bombáznak minket.

Vettek fel megint 3 új lányt, akik közül kettőnek ugyanaz a neve, csak máshogy írják. Az egyik Myra, a másik Maira, de mindkettőt úgy ejtik, hogy majra. Illetve Myra mondta, hogy ő majra, de a Maira az majra, én semmi különbséget nem hallottam a kiejtésben. :D

Megint én lettem az első pénztáros, de most nem fényképeztem le.

Múlt héten bejött egy férfi, akiről kiderült, hogy cseh és már 17 éve itt él. Mondta, hogy van egy autószerelő műhelye, ahol szoktak itteni szlovákok és csehek találkozni és megívtak minket is. Majd lehet, hogy valamikor el is nézünk oda. Aztán másnap meg jött még egy cseh ebből a csoportból és ő is megadta a telefonszámát, ő már 8 éves kora óta itt él. Örülnék, ha valamilyen magyarok is betévednének, de nekik is örültem és annak is, hogy még nem felejtettem el szlovákul.

Az egyik Jessica mondta, hogy képzeljem el, Ricsi tegnap a szünetben fagyit evett chipsszel :D Ezen nem lepődtem meg, mert mindig is érdekes étkezési szokásai voltak, amiket nem nagyon lehet megváltoztatni.

Most olyan kedvezmény van a boltban egész februárban, hogy ha van kuponod, akkor ingyen kapsz spagettitésztát, szószt és 2 konzervkukoricát. Horhé adott nekünk 2 kupont, úgyhogy most nagyon sok spagettit tudnánk készíteni :D

Mivel mi szeretjük egymást egész évben, nem nagyon ünnepeljük a Valentin-napot. Most abban egyeztünk meg, hogy megfőzzük/sütjük azt, amit a másik kíván. Ricsi elkészítette ezt a sajttal töltött fasírtot, hasábburgonyával és fokhagymaszósszal – nagyooon finom lett!!!!

Nekem meg ma brassóit kell készítenem, tejberizst és sajtos pogácsát :D

Csináltam ilyen detox watert is, csak gondoltam kipróbálom, de nekem ízlik :)

És mindeközben ezt a Beyonce Greatest hits-et hallgatom, mert szeretek táncolni főzés közben :D

Acélsivatag: „ködös estén tompa acél színét idézi a város” (Ricsi)

Készül a Capitol

Jókívánság

Az egyik szomszéd lábtörlője