Tuesday, December 31, 2013

Viktornak, aki már 2 napja álmatlanul forgolódik éjszaka, mert nem posztolok



Talán a legfontosabb hír az az, hogy találtunk egy lakást! Illetve ez egy kis stúdió, de nagyon jó környéken, egy köpésre a belvárostól. Aki pedig kiadja, egy Simon nevű angol férfi. Nagyon szimpatikus volt és megértő, mert igazából az állt a szerződésben, hogy 600 credit pont alatt nem vagyunk jogosultak a bérlésre, de mondta, hogy ő is hasonló cipőben járt még pár évvel ezelőtt és nehéz elkezdeni építeni a credit historyt, így belement végül. Ennek a lakóháznak van egy kis konditerme is. Majd még írok a helyről bővebben, miután beköltöztünk. 2-án írjuk alá a szerződést.

A credit historyról nagyon sokat lehetne írni, de még én sem vagyok teljesen tisztában vele, hogy hogyan működik, viszont itt ez létfontosságú, hogy építsd. Hogyha van hiteled és azt törleszted időben, akkor látják, hogy megbízható vagy és pontokat kapsz érte, ám nem adnak hitelt, amíg nem látják, hogy megbízható vagy – 22-es csapdája.

Mi végül 25-én karácsonyoztunk, jó amerikaiakhoz híven. Ettünk, ittunk, majd a Jézuska kitojta az ajándékokat, aztán főleg kipihentük a hét fáradalmait. Megnéztük a Titanicot, amit én kb. úgy 10 évvel ezelőtt láttam utoljára, úgyhogy a szerelmi szálra nem is emlékeztem már tisztán. Ja és az egyik Titanic túlélő, Molly Brown, itt tevékenykedett és a denveri házából múzeumot alakítottak ki, na erre varrjatok gombot. Majd egyszer lehet, hogy megnézzük.

Ricsi húgának a magyar tanárnőjének a lánya is Denverben él és meghívott magukhoz 27-én. A férje amerikai és van egy 2 éves kislányuk. Elképesztő kislány, 2 éves létére csak úgy váltogatta a 2 nyelvet, anyukájához automatikusan magyarul, apukájához meg angolul szólt és nagyon értelmes dolgokat mondott, pl. hogy üstökös alakú sonkát eszik :D én kétévesen szerintem nem is ismertem azt a szót :D Beinvitálta a képzeletbeli kutyusait is a nappaliba :D Nagyon szimpatikus kis család, remekül szórakoztunk :)

Munkában minden ugyanolyan, valahogy szeretnek engem reggel 8-ra beosztani. Már párszor megtörtént, hogy késett az a pénztáros, akinek csak 9-re kellett volna bejönnie és végül 10:30-kor sikerült megjelennie, így én vagyok a biztos pont, amíg el nem alszom én is egyszer. (Közben kiderült, hogy az a lány terhes, így megbocsátom a késését) De mikor ilyesmi történt, hogy csak egyedül voltam és hosszú lett a sorom, akkor mindig beszállt valamelyik menedzser is segíteni. Egyébként már 8 előtt néhány bácsi ácsorog a bejárat előtt és alig várják, hogy kinyissuk az ajtókat. Múltkor meg nyitva maradt az ajtó és egy bácsi már 7:50-kor szeretett volna fizetni a bucijaiért, de még pénz sem volt a kasszában. Aztán mindig tőlem kérdezik, hogy miért nem engedtem be őket :D de amúgy nincs kulcsom, a menedzser nyitja ki az ajtót. Ricsinek sikerült múltkor 1 órával többet dolgozni, mert annyira belefeledkezett a munkába, hogy ott maradt. :D

Van egy Jesus nevű fiú, aki mindig megtanít pár új hasznos spanyol kifejezésre, eddig amúgy azt hittem, hogy vásárló, de ma az italporokat töltötte fel, aztán eltűnt. :D

Minden reggel ugyanazokkal az emberekkel szoktunk várakozni a buszra, a Janis Joplin kinézetű nő mindig elszív egy cigit míg várja a buszt, aztán ott van még a barnahajú lány és a buszsofőr meg úgy néz ki, mint a Dumb és Dumberből a szőke kócos, csak neki barna haja van. Mindig látom, ahogy 2 munkás bemegy az építkezésre és elhalad egy iskolabusz, néha egy helikopter is.

Az is még érdekes, hogy Ricsi legjobb barátja már az ovi óta egy Vince nevű fiú és itt az üzletben is az egyik szimpatikus fiút így hívják, sőt még az is kiderült róla, hogy a szülei Sioux (ejtsd: szíú) indián törzsből származnak. Viszont ez nem épp a legjobb törzs, mert Winnetou-t is a Sioux Oglalák ölték meg. Említette is, hogy az Apacsok a riválisaik voltak. :)

December 31-én Ricsi meg én sem dolgozunk, de január elsején megint reggel 8-ra kell bemennem. Szívás, ezért már most reggel el kell kezdenem alapozni :) BÚÉK!!!

Mivel nincs kép most ebben a bejegyzésben, ezért legalább Uruguay elnökének lenyűgöző beszédét csatolom :)ide

 

Monday, December 23, 2013

4409, 3064, 4761



Múlt keddtől megint 8-ra jártam munkába, hétvégén is dolgoztunk. Következő 2 szabadnapom 25-én és 26-án lesz, sajnos, karácsonykor is dolgozunk. Itt ezek az amcsik 25-én ünneplik :/ Még skypeon sem tudom majd figyelemmel kísérni az otthoni karácsonyi vacsit az időeltolódás miatt.

Főleg a munkáról tudok most írni, mert ha nem ott vagyunk, akkor otthon pihenünk és lakást keresünk (meg tornázok), aztán annyira álmos leszek, hogy néha már fél 10-kor kidőlök és a világ felől nem tudok.

Szerdán nyílt meg a bolt és ez volt talán a legnehezebb nap is, mert még nem tudtam fejből a gyümölcsök&zöldségek kódjait, így lassú voltam, de ami még nagyobb gond volt, hogy néha fel sem ismertem a terméket :D De ilyenkor nyugodtan odahívhattam a menedzsert vagy megkérdeztem a vásárlót vagy gyorsan biztonságos üzemmódba kapcsoltam a kasszát és elfutottam lecsekkolni, hogy ez mi a szösz. Ugyanis rengeteg hispán terméket árulunk pl. Guava, Jicama, Mezcal, Cantaloupe, Tejocote stb. és ezer féle paprikát Jalapeno, Poblano, Serrano és még sorolhatnám. De most már ezeket felismerem szerencsére, bár ma véletlenül sima Tomatillot adtam el a Tomatillo Milpero helyett, mert ugyanúgy nézett ki, csak kisebb volt, de egyelőre még nem ért panasz :D A többi termékkel nincs gond, azt csak lepittyentem. A címben is a körte, az aloe vera és a chayote tök kódját írtam, hogy megjegyezzem. Bocsi, de nem tudok jó címeket kitalálni.

Valamelyik nap kaptunk cukornádat (sugar cane), de ilyen rendes hosszú szálakat, és egy csomóan azt vettek. Néhányan ennek csak a zacskós formáját veszik, vannak, akik aloe vera, kaktusz vagy banán leveleket. Megkérdeztem egy nőt, hogy mit fog készíteni a kaktusz levelekből, azt mondta összekeveri tojással. :D Van ennek az üzletnek pékség része is, brutálisan finom kalácsokat sütnek, olyasmiket, mint otthon. Mindenféle finom vaníliás pudingos meg lekváros töltelékkel. Ezen a részlegen az összes pék spanyolul beszél és egész nap spanyol zene szól náluk. Helyben sütik a tortillákat is, úgyhogy ez a mexikóiaknak maga a paradicsom.

Eddig, szerencsére, még nem volt dolgom kiabálós vásárlókkal, mind eléggé kedvesek. Vannak, akik beszédesek, elég csak megkérdezni, hogy vannak és elmondják az élettörténetüket, vannak szűkszavúak és vannak olyanok is, akik csak spanyolul beszélnek. Néha megkérdezik, honnan van az akcentusom, vagy már azt is megkérdezték, hogy ki nevezett el így, hogy Agnes :D Volt olyan, aki szerinte „jugoszláv“ nyelven mondott nekem valamit, miután mondtam, hogy Szlovákiából vagyok :D Volt, aki megkérdezte, házas vagyok-e :D Aztán arról beszélt, hogy régen sokat ivott :D

Kedden reggel bejött egy fickó, hogy készítsen rólunk fényképet. A pénztárosok közül csak Mersadez meg én voltunk épp jelen, ezért minket is beállítottak a csoportképbe. Másnap benne voltunk a La Opinion de Colorado újságban.


A munkatársak is még mindig kedvesek. Ezen a héten főleg egy Itzel nevű lánnyal dolgoztunk együtt reggelenként. Szerintem ő jobban tud spanyolul, mint angolul, ami jó, mert mindig szólok neki, hogy fordítson, ha pl. egy néni spanyolul mondja nekem, hogy még venne táskát. Meg elég egyszerűen fejezi ki magát angolul, így jól megértjük egymást :D Sokaknak számomra érdekes nevük van. A hús részlegen van egy BobbieJo (úgy ejtik bobidzsó) nevű lány, ami számunkra inkább 2 fiúnévnek tűnhet vagy Mersadez (aki nem tud spanyolul) vagy Octavio. Nekik meg az én nevem fura és többen kérdezték, hogy kell ejteni. Az egyik menedzser kérdezte, hogy én akkor ugye Angus vagyok :D

Ricsi letette a jogosítványhoz a vezetői vizsgát is egy úgynevezett "3rd party tester" cégnél. Erre azért volt szügség, mert itt ha vizsgázni akarsz, neked kell autót biztosítanod. Lévén, hogy nekünk még nincs és bérelt autóval nem lehet vizsgázni, Ricsi kénytelen volt egy ilyen "harmadik félhez" fordulni, akik adnak autót is a vizsgához. Ezen a helyen Ricsi elmondása alapján főleg mexikóiak vizsgáznak, főleg spanyol nyelven, ami azért mókás, mert a személyzet egyetlen tagja sem beszél spanyolul, így a kuncsaftok egymásnak tolmácsolnak. Lehet itt elméletből is vizsgázni, ahol szintén egymásnak tolmácsolnak az emberek, tehát gyakorlatilag megmondhatnák egymásnak a válaszokat, hiszen a személyzet egy szót sem értene belőle. Ehhez képest amíg Ricsi várakozott, a 3 éppen vizsgázó mexikói közül 3 megbukott olyan pontszámokkal, hogy 15 hibapont (25 kérdésból), de az egyik ügyesebbik csupán 9-et vétett. A forgalmi teszt Ricsi szerint egyszerű volt. Kb. 10 percet vett igénybe és olyan dolgokat foglalt magába, mint pirosnál jobbra fordulás, 4 stoppos kereszteződés (olyasmi, mint otthon a jobbkezes), vagy éppen balrakanyarodás többsávos úton. Azt mondta egyébként, hogy otthon 4-szer megbukott volna, itt csak halkan figyelmeztette a vizsgáztató, hogy túllépte a sebességet, vagy hogy teljesen álljon meg a stop táblánál (nem elég 1km/h-val átgurulni). A konklúzió Ricsi által: itt Amerikában egy közepesen idomított majom is képes letenni a jogosítványt kb. 3 kiló banán árából.

Otthonról megérkezett a karácsonyi csomag nagyon sok szuper dologgal, pl. kaptunk Kinder tojást. Nem tudom, itt hogy foszthatják meg a gyerekeket és minket a Kinder tojás által okozott örömöktől. Így végre anyu is valamire felhasználhatta a Tupperware-os tojástartóját, amibe éppen 2 tojás fér :D Aztán volt még benne sok zacskós leves, meg instant paprikás csirke,
meg Ricsi kedvence a maggis négysajtos alap, pezsgőtabletták, mert az itt tök drága és szar, édességek, parfüm, rókás kesztyű, Vonnegut kötet stb. nagyon örültem ezeknek! A képen alig látható mikuláscsomag tele volt szaloncukorral és Milka csokival és kaptunk csokinaptárat is, szóval termelődik a boldogsághormon :)

Nagyon boldog karácsonyt kívánok minden kedves olvasómnak és köszönöm a sok kattintást! :*

Monday, December 16, 2013

Dolgos hétköznapok



Felszerelés
Dolgozunk, mint a güzü. Egész múlt héten 8-ra jártunk be, tehát már 6-kor keltünk, ami nem olyan durva, csak már kicsit elszoktam a koránkeléstől. Hétfőn elvégeztük először a papírmunkát, majd dobozoltunk, azután meg takarítottunk. Falat és polcokat sikáltunk, felmostunk stb. Kaptunk menő pólókat és sniccert is. Minden hétfőn veszünk kaparós sorsjegyet, ezúttal 77 dollárt nyertem! Hurrá! Kedden kezdődött a betanítás, ahol megmutatták, hogyan kell használni a pénztárgépet. De előtte még 1 órát takarítottunk.

Először csak átmentünk az elméleten, kaptunk egy brossúrát is a használati utasításokkal. Szerdán folytatódott a betanítás. A mi műszakunkban van 3 ember, akik már egy előző ugyanilyen üzletben dolgoztak, hozzájuk voltunk beosztva hárman újak, Ricsi, én, meg még egy Richard. Kaptunk egy forgatókönyvet és el kellett játszanunk a szituációkat, először mint vásárló, aztán mint eladó. Én egy Jessica nevű lánnyal tanultam a kasszás szakmát, ő már tudta fejből a kódokat is. Megtudtam, hogy 4 lánya van és olyan jó neveik vannak, hogy Angel meg Destiny (sors,végzet) a többire nem emlékszem. :D Egyébként a munkatársaink jófejek és segítőkészek. Az is tetszik, hogy tényleg dolgozik mindenki szorgalmasan és nem csak lopják a napot. Egy másik fickónak is 4 gyereke van, szóval talán valahogy meg lehet élni ebből a fizetésből :) Ami nem tetszik az az, hogy végig állni kell a pénztárnál, nincs szék. A szerdai betanítás után még aztán az árut raktuk szét a polcokon, meg kihordtuk őket a raktárból, elég fárasztó volt. Az előző munkahelyemen még Csehországban, többnyire egy irodában ücsörögtem egész nap, úgyhogy most ezt a fizikai munkát még meg kell szoknom :) Eléggé szembetűnő a félig spanyol vagy spanyol nevű vagy egymást közt néha spanyolul beszélő munkatársak létszáma. Az egyik menedzsert is Jorge-nek hívják, ami a Györgynek felel meg, de úgy ejtik, hogy Horhé :D Meg Jessica is mondta, hogy az ő apukája mexikói.
Általában van 2x 15 perces szünetünk, meg egy félórás ebédszünetünk.
Ricsi is elvégezte a pénztáros tanfolyamot, mert itt mindenkinek segítenie kell, amiben tud. Ha pl. kevés a vásárló, akkor mehetek a raktárba vagy takaríthatok. Megtanultuk, hogy kell használni a kartonösszenyomó szerkezetet, avagy a hulladékprést, az eléggé tetszett :D
Arra is felhívták a figyelmünket, hogy majd mindig mosolyogjunk a vásárlókra, kérdezzük meg, hogy mindent rendben találtak-e és köszönjük meg a vásárlást, mert hogy nem is gondolnánk, milyen sok elégedetlen vásárló behív olyan problémával, hogy nem köszönt neki az eladó.
Kezdeti, megkapaszkodó munkának jó lesz ez, aztán még keresgélünk tovább.
Ricsi megkapta a fizetését a mosogatásért is, többet, mint amennyire számítottunk.
Aztán még az történt, hogy Ricsi letette a jogsi elméleti részét. Most van 30 napja a forgalmi vizsgára, viszont itt saját autóval kell vezetned, ami nekünk még nincs. Lehet viszont autót kölcsönözni, úgyhogy valahogy megoldjuk majd.
Mivel ma nem kellett mennem dolgozni, csak Ricsinek, ezért volt időm süniket sütni :D A receptet itt találhatjátok. Nagyjából 30 db. készült, a képen csak a pár legsikerültebb látható, az első adaggal kicsit gigantikus és amorf sünik születtek, de aztán belejöttem :D Hiába kerestem a kis zacskós sütőport a boltban, csak ilyen nagy 230 g-osat találtam, pár éven belül talán el is fogy :D 
Sütőpor
Lakást is keresünk újfent, mert itt már csak decemberben lehetünk, aztán le akarják bontani a házikót. Vasárnap meg is néztünk egy kiadó szobát, amit elég kicsinek találtunk és a környék is kicsit gettósnak tűnt, meg elég messze volt. A kiadó pár nagyon kedves volt amúgy és hazahoztak minket autóval. Még van 2 hetünk, remélem, rátalálunk az igazira. :)
Gondolkoztam, hogy osszam-e ezt meg vagy ne, de hátha valaki kedvet kap majd egy kis testmozgáshoz, a többieknek itt véget ér a bejegyzés. :) Elég nagy a mozgásigényem és nagyon szerettem mindig is táncolni, ugrándozni, mozogni stb. Viszont nem szeretem ugyanazt a gyakorlatot sokáig csinálni, untat a konditerem is. Rátaláltam a számomra tökéletes gyakorlatokra és mindet a youtubeon meg lehet tekinteni. Szóval ez a Blogilates és egy Cassey Ho nevű bolondos nő áll mindezek mögött. Link   Most épp a decemberi edzésprogramot követem, jelszóval védett, de nem hiszem, hogy gond lesz, ha elárulom, hogy azt kell beírni, hogy: hohoholdthatsquat. Majd itt található egy kinyomtatható naptár és a letornázott napokat aláírhatod, hogy tényleg megcsináltad. A másik szuper dolog, hogy ha lejjebb görgettek, akkor láthatjátok, hogy napokra szét van osztva, szóval nem kell keresgélni a videóit, csak kattintani és megjelenik az aznapi adag. Van hozzá egyébként étrend is, de azt kihagyom, mert nem akarok most fogyni, csak tornázni. Arra fel kell készülni, hogy néha idegesítően sokat locsog vékony, éneklő hangon, de ezt leszámítva nagyon bírom a gyakorlatait.
Ricsi művészképei az éjszakai belvárosról:

Sunday, December 8, 2013

Mókuskerék



Ezen a héten úgy gondoltuk, hogy elegünk van már az online jelentkezésekből, hogy kitöltjük a hülye kérdőíveket, aztán válaszra se méltatnak. Ezért a craigslisten, ami egy apróhirdetési oldal, kikerestünk egy csomó hirdetést és személyesen mentünk jelentkezni, sok helyen azonnal meginterjúvoltak minket. Így vált Ricsiből 1,5 napra mosogatófiú egy belvárosi puccos étteremben. És így kaptunk mindketten állást egy újonnan nyíló Save-a-Lot élelmiszerüzletben, ahol Ricsi árufeltöltő lesz, én meg pénztáros. Az interjún nem mondtam, hogy még mindig összekeverem az aprókat, de igyekszem nyitásig megtanulni :D Nem egy dream job, de most már végre keresni is fogunk és nem csak költeni. Hétfőn kell bemennünk reggel 8-ra. Egyébként, mikor ezen a helyen voltunk interjún, mindketten örültünk, hogy végre értelmes kérdéseket tettek föl és nem a hol látod magad 5 év múlva típusú sablonkérdéseket. A félig kész üzletben tartották az interjút, gépek zajával és a kőművesek kiáltozásával vegyítve. Egész idő alatt vacogtam, remélem, azért hétfőig bevezetik már a fűtést.

Ricsi tiszavirág életű mosogató karrierje a Marlowe's étteremben játszódott, ami elég felkapott hely és ezért sok volt a mosogatnivaló. Délután 4-től nagyjából hajnal fél 1-ig mosogatott megállás nélkül, mivel csak ketten voltak mosogatók. Sikeresen lekéste az utolsó buszt is, ezért taxival jött haza. Nem kaptak kesztyűt sem, ezért pirosra kimaródott a jobb kézfeje. De aztán bekentem a munkában megfáradt dolgos kezeit és szerencsére másnap reggel felhívtak az üzletből, amiről már írtam följebb. Szombaton elment még az étterembe felmondani és még pár órát mosogatott is, pénteken kap ezért fizetést.

Engem csodával határos módon felhívtak a Walmartból is, mert ugye azt gondoltam, hogy nem küldődött el a jelentkezésem. Ide is elmentem interjúra szintén pénztáros pozícióra. Rögtön 2 interjúm volt egymás után, az első után jó érzésem volt, meg is dícsérte a nő az angolomat. Majd utána jött a második, ami egy férfival volt, aki behozott 10 oldalnyi kinyomtatott kérdést és mindet fel is tette. Az összes kérdés elég hasonló volt pl. hogy mondjak egy szituációt, amikor kihívást jelentő feladattal szembesültem, hogyan reagáltam és mi volt a végeredmény. Az az első nő mondta, hogy ha majd visszahívnak harmadik interjúra, az általában azt jelenti, hogy felvettek. Visszahívtak harmadszor is és aztán elküldtek drog tesztre, aminek megvárják az eredményét és utána jelentkeznek. Már nem fogom szerintem ezt az állást elfogadni, de még azért megvárom a hétfőt, hogy megtudjam, milyen lesz amott. A Walmartban csak részmunkaidőre vennének fel és 24 órás nyitvatartása van, a Save a lotban meg full time-osok leszünk és este 9-ig vannak nyitva, tehát 2 műszakban dolgoznánk. Remélem jól döntök :) Megpróbálunk most már a társadalom hasznos tagjává válni.

Megérkeztek a zöldkártyáink is! Igaz nem a mi címünkre, hanem Kentuckyba, apukám barátjához küldték. Még annak idején, mikor az interjúnk volt a nagykövetségen, meg kellett adni egy amerikai lakcímet és az övét jelentettük be, mert mi még nem tudtuk, hogy hol leszünk. Ő elpostázta nekünk, köszönet érte!

Pénteken este 8-tól tartották a Parade of Lights karácsonyi felvonulást. Nem volt nagy tömeg, szerintem az időjárás miatt, mivel -19°C volt. Még soha életemben nem fagytam meg ennyire, mint akkor. Pedig megint megittunk 3-3 bögrényi forralt bort. Nem is voltam benne biztos, hogy megvannak-e még a lábujjaim. Sajnos, csak néhány képet készítettem, mert ugye nem is tudok sötétben jó képet csinálni, meg már nem tudtam használni az ujjaimat. Aztán megmelegedtünk a kanálisból kiáramló meleg gőznél. A parádé egyébként nagyon hangulatos volt. Felvonult egy menetelő zenekar, mazsorettek, integető koboldok, tűzoltók, hatalmas felfújhatós figurák, ugrándozó mézeskalácsok, pattogó autók, betlehemes illetők, mindenféle táncosok, a polgármester auóval, nagy kínai sárkány stb. Letöltöttem a Parade of Lights hivatalos facebook oldaláról pár képet a tavalyi parádéról. Az ideit is hasonlóan kell elképzelni, csak kevesebb nézővel :)

Sunday, December 1, 2013

Szélkutya



Gyorsan elszaladt ez a hét is és nem volt túl eseménydús. Halogattam is az írást, mert a semmiről írni nem nagyon izgalmas. Most, hogy így jól felkeltettem az érdeklődést a bevezetésben, rá is térek a tárgyalásra.

Elmentünk két európai boltba a héten. Az egyikben vettünk csabai kolbászt meg Kinder Buenot. Árultak itt magyar szaloncukrot is pl., de egyébként elég üresek voltak a polcok. A másikban meg Milka csokit, epres szörpöt (eddig nem találtunk máshol szörpöt, van itt olyan, hogy syrup, de az ilyen édes öntet, amivel mondjuk a palacsintát öntik le) és lengyel tejkaramellás édességet (Krówki) szereztünk be. Most azt gondolhatják néhányan, hogy ezek után édesség mérgezést kaptunk, de nem kell megijedni, szépen beosztottuk :D Megörültem, hogy itt árulnak péksüteményeket is, ezért le is kaptam egyet a polcról, amiről azt gondoltam, hogy majd valami finom diós ízű lesz. Mikor beleharaptam megéreztem, hogy ez bizony valamilyen csalamádés töltet benne, de nekem ízlett :D Ebben a boltban minden oroszul volt kiírva, ezért is történt ez a félreértés.

Minden év novemberének negyedik csütörtökén ünneplik USA-ban a hálaadás napját. Mivel mi is új telepesek vagyunk, úgy gondoltuk, kinyilvánítjuk a hálánkat az eddigi ittlétünkért. Aznapi menünk sült pulykamell volt krumplipürével és áfonyaszósszal. Meg még másnap is azt a gigantikus pulykamellet ettük. A hálaadás utáni pénteket „fekete pénteknek“ nevezik, amikor hatalmas árengedmények vannak az üzletekben és az emberek őrült módjára megrohamozzák a boltokat és harc folyik a leárazott termékekért. Egyes áruházláncok olyan korán nyitnak pénteken, hogy a versenyszellem hevében észre sem veszik, hogy az még csütörtök. Mi is csütörtökön mentünk a Walmartba, ahol este hatkor kezdődött az elmezavar. Mi kicsit korábban érkeztünk és majdnem csalódtunk is, hogy nem volt semmi lökdösődés, ökölharc. De aztán 6 órakor tényleg nagy tömeg kerekedett és elszabadult a pokol, így aztán elég gyorsan le is léptünk. Csak egy képet lőttem el, de azon épp nem látszik, hogy néhányan tényleg pl. 3 tévét vettek, viszont a tömeg jól kivehető.




Péntek óta nagyon szépen ki van világítva Denver belvárosa. Külön eseményt szerveztek a denveri vasútállomás, a Union Station megvilágítására. Nagyon hangulatos volt az egész, fellépett egy népviseletbe öltözött énekkar, akik karácsonyi dalokat énekeltek. Lehetett adományozni az árva gyerekeknek és cserébe kaptunk kakaót és muffint. Aztán megjelent a  Colorado Rockies baseballcsapat kabalája is, Dinger, a dínó. Végül jött a visszaszámlálás és a fények. Sajnos, sötétben csak elmosódott képeket lehet készíteni a fényképezőgépemmel.

Munkaügyben nem történt változás. Még mindig keresünk. Próbáltam online jelentkezni a Walmartba. Olyan kérdések is voltak, hogy pl. veterán vagyok-e vagy a Katrina hurrikán áldozata. Aztán megint ilyen hülye problémamegoldós kérdésekre kellett válaszolni, hogy pl. van a Terry, akiről köztudott, hogy félvárról veszi a munkát és szélhámos és jön egy új munkás, Susan. A főnök Terryre akarja bízni Susan biztonsági képzését, mert nem tudja, hogy Terry sumákol. És ki kellett választanom a lehetőségek közül a helyes választ, hogy mit tennék ebben a helyzetben. Végigmentem mind a 65 kérdésen, kb. 1 órát vett igénybe, majd kiírta, hogy „your session has expired“, hogy a munkamenet lejárt és töltsem ki újból a tesztet. Azóta nem vitt rá a lélek, hogy újból kitöltsem. Jelentkeztem mindenféle hoteles állásokra is, meg a Barnes & Noble könyvesboltba vagy administrative assistant posztra. Meglátjuk mi lesz.
Ez a szélkutya mindig jó kedvre derít :D
Szélkutya

Kicsit sem túlzsúfolt udvar :D