The Big Bang Theory/Agymenők forgatás

Pár hónappal ezelőtt valahogy megtudtam, hogy a The Big Bang Theory sorozatot élő közönség előtt veszik fel és hogy nem lehetetlen bejutni egy forgatásra. Elkezdtem utánanézni a dolgoknak, de csak lazán, nem akartam mindenáron forgatásra menni, csak arra gondoltam, hogy milyen jó lenne. Kiderült, hogy ezen az oldalon lehet jegyeket foglalni.

De a Big Bang Theory állandóan sold-out, tehát pillanatok alatt elkelnek az ingyenes jegyek. Néha-néha rákattintottam az oldalra, azt tudtam, hogy a forgatás előtt kb. 1 hónappal teszik fel az eseményt. Egyik októberi vasárnap reggel arra lettem figyelmes, hogy még van jegy a november 15. forgatásra, így gyorsan le is foglaltunk kettőt. Egyszerre csak 1 jegyet lehet, szóval 2 külön foglalás kell 2 jegyhez.

Egyébként, ha felhívod a telefonszámot, ami azon a weboldalon található, akkor megmondják neked, hogy mikor lesznek elérhetőek a jegyek és a te feladatod majd abban az időpontban a gép előtt ülni és nyomogatni az F5-öt. Utólag kiderült, hogy azt mondták az betelefonálóknak, hogy hétfőn lesz jegy, de igazából már vasárnap ott voltak, én meg pont jókor kattintottam. Na de ne szaladjunk ennyire előre.

Láthatjátok, hogy az Agymenők-re vannak sima jegyek, meg az ún. Standby jegyek. Az utóbbi olyan, hogy korán oda kell menned és ha még marad ülőhely, akkor a Standby-osokból hívnak be érdeklődőket. Olvastam, hogy ha ilyen jegyed van, akkor legalább délelőtt 11-kor be kell sorakoznod és a forgatás este 18:30-kor kezdődik, de még úgy sem biztos, hogy bejutsz. A másik fajta jeggyel állítólag garantáltan bejutsz, de rá van írva a jegyre, hogy akkor sem biztos, ezért nem ajánlatos csak ez miatt messziről utaznod, mert jogukban áll törölni is a forgatást stb.

November 15. egy keddi nap volt, mi itt Denverben vagyunk, a forgatás meg Los Angelesben van a Warner Brothers stúdióban. Úgy gondoltuk, hogy ez egy soha vissza nem térő alkalom és hogy megéri ezért kivenni 2 munkanapot, venni repjegyet és szállást keresni. Mind nagyon olcsón sikerült, 150 dollárért megvettünk két retúr jegyet és az Airbnb-n keresztül lefoglaltunk egy szobát, ami nagyon közel volt a stúdióhoz. Megbeszéltük Ricsivel, hogy ha mégsem jönne össze valami miatt, akkor sem keseredünk el.

November 15-én reggel 10 körül érkeztünk LA-be. Első lépés pipa, megérkeztünk a városba, nem késett a gép. Ezúttal nem béreltünk autót, hanem kipróbáltuk a tömegközlekedést. Közben írt az Airbnb-s vendéglátó csaj, hogy már akár 1-kor is átvehetjük a szobát, mert tudja, hogy időben szeretnénk a forgatásra érni. Ilyen pl. nem történt volna meg, ha egy hotelben szállunk meg. Először elbuszoztunk a Venice beach-re, ami nekem egy kicsit csalódás volt. Tudtam, hogy tele van művészekkel és mutatványosokkal, de amit igazából láttunk azok az éppen ébredező „művészek“ voltak, akik a part mentén laknak sátrakban, húgyszag terjengett a levegőben, szemét mindenhol, inkább úgy jellemezném egy szóval, hogy „fertő“. Innen elsétáltunk a Santa Monica beach-re, ami azért sokkal jobb állapotban van és szép emlékek jutottak az eszembe, mikor a mólón sétáltunk, ahogy 2 évvel ezelőtt tettük a tesómmal. 

Innen aztán metróval indultunk tovább és végül átvettük a szállást is. A vendéglátó csaj elvitt minket a Warner Bros.-hoz, mert épp arrafele kellett amúgy is mennie. Ekkor nagyjából délután 3 óra volt.

Itt aztán besorakoztunk a már akkor elég hosszú sorba. Vegyesen voltunk garantált jegyűek és standby-osok is. Nagyjából 4 körül jött egy koordinátor csaj, aki felsorakoztatott minket es egymás után bementünk a fedett parkolóba, ahol aztán 2 csoportra osztottak minket. Elmondták, hogy a telefonjainkat hagyjuk az autóban, mert nem lehet bevinni. Már előre leleveleztem velük és egyébként nálad lehet a telefon, de azt le kell adnod majd a személyiddel a stúdióba történő belépésnél. Itt aztán mindenkihez odament külön a koordinátor és leellenőrizte, hogy rajta vagyunk-e a listán, majd kaptunk egy sorszámot, mi a 26.-27. voltunk. Majd jött egy másik koordinátor, aki lepecsételt minket olyan pecséttel, ami csak UV fénynél látszódott. Hasonló dolgok zajlottak a standby-os csoportban is. Közben figyelmeztettek, hogy most menjünk el WC-re, mert a forgatás alatt nem lehet majd. Majd végül 18-asával kezdték elvinni az embereket, mi a második turnusba be is fértünk. A belépésnél megvilágították a kezünket, hogy van-e pecsétünk és át kellett menni egy ellenőrző kapu alatt is. Majd a 20. számú stúdióba sétáltunk. Egyébként kicsit dohos szag csapott meg, mikor beléptünk, de nem volt kellemetlen. Itt aztán leültettek, mi a 4. sorba kerültünk épp középen. A sorozatban megjelenő helyiségek, egymás mellett vannak felállítva, mi a lépcsőház előtt ültünk. Csak egy emelete van a lépcsőháznak, ha pl. azt veszik fel, ahogy mennek fel a lépcsőn, mindig ugyanazt a lépcsőház helyszínt rendezik át. Először még nem láttunk sokat a forgatási helyszínekből, mivel egy magas paravánnal el voltak takarva. Mikor aztán már a nézőtér is kezdett megtelni, a paraván mögött is beindult a mozgás és megpillantottam Amy-t, azaz Mayim Bialikot, ahogy épp elsétált a szobák közt. Majd jött egy bemelegítő fickó, akinek a forgatás és a vágások közötti apró szünetekben is az volt a feladata, hogy szórakoztassa a közönséget. Megmondom őszintén, hogy kicsit sok volt belőle és sokszor nem is rá figyeltem, hanem néztem, hogy mit csinálnak a színészek és a stáb. Ez a fickó mindenféle ciki táncversenyeket hirdetett édességért jutalmul, meglepően sokan szerettek volna szerepelni. Aztán olyanokat hívott fel, akik más országból érkeztek és el kellett valamit énekelni a nyelveden. Így tudtam meg, hogy a közönség nagy része külföldi volt, voltak ott pl. Belgiumból, Dániából, Angliából, Brazíliából stb. Aztán volt, hogy csak úgy eldobott egy-két csokit, így kaptam el én is egy Twixet. :D

Először levetítették az új epizódot, amit az előző héten vettek fel és még a tévében sem adták le, nagyon sokat nevettünk. Aztán egyenként bejöttek a színészek, meghajoltak és kezdődött is a forgatás.

Maga a forgatás valóban olyan, amilyennek elképzeltem, csapóval és Chuck Lorre, aki a főproducer, mondta mindig be, hogy: Action! Néztem egy interjút Jim Parsonssal, aki Sheldont játsza és aki mondta, hogy mindig kártyákra írja le a szövegét és úgy magolja be, mert néha maga sem érti ezeket a tudományos kifejezéseket és valóban, láttam, ahogy előveszi a farzsebéből a kártyákat és ismétli a szövegét. Láttam, ahogy a sminkesek púderezik Penny-t és láttam ahogy magának keni fel a szájfényét. Úgy jött le, hogy Leonard és Penny a valós életben is jó barátok, a jelenetek közt mindig beszélgettek és röhögcséltek, de amint megszólalt az action, visszatértek a jelenethez. Volt néhány jelenet, amit már korábban felvettek, azokat csak levetítették a képernyőkön. Egyébként a jelenet forgatása is ment a képernyőkön, hogy tényleg mindenki lássa, mi történik.

Simon Helberg, azaz Howard egyszer sem rontott, ő miatta nem kellett semmit sem újravenni. Ő az egyik kedvenc karakterem a sorozatban. :)

Néha, csak azt mondták be, hogy „pick up“ és nem az egész jelentet vették újra, csak egy részt belőle. Volt, hogy megváltoztatták a poént és úgy újravették, hátha a közönség jobban reagál.

Kaptunk egy kis programfüzetet is a szereposztásról és akkor feltűnt Christopher Lloyd neve, sajnos nem tudtam őt hova tenni. Mikor megjelent, akkor Ricsi rögtön rájött, hogy ez a „Doki“ a Vissza a jövőbe c. filmből. Aki ismeri az Agymenők c. sorozatot, az tudja, hogy néha-néha megjelennek benne sztárvendégek, régi Star Trek vagy Star Wars szereplők vagy épp Stephen Hawking. Gondoltam rá, hogy milyen jó lenne, ha épp egy ilyen részre jutnánk be és lám sikerült. :)

Nem szeretnék spoilerezni, úgyhogy nem írom le a rész tartalmát. Mi nagyon sokat nevettünk :D

Eléggé nyomatták a klímát, az egyik stábtag téli kabátban volt :D

A végén Kaley Cuoco és Johnny Galecki felálltak a korlátra, ami a nézőket választotta el a forgatási helyszíntől és köszönetet mondtak azért, hogy eljöttünk. Ez kedves gesztusnak tűnt. Majd az összes szereplő ismét bevonult és elköszöntek, aztán ott ölelkeztek még Christopher Lloyd-al. :) Nagyjából este fél 11-ig tartott a forgatás. Ja és a kis szünetben kaptunk egy szelet hideg pizzát meg egy üveg vizet. 

Egy lopott kép, de valahogy így kell elképzelni

Nem gondoltam volna, hogy valaha is részt veszek majd egy sorozat forgatásán a Warner Bros.-ban, elég hihetetlenül hangzik így leírva is. Mindenképp egy életre szóló élményként zárom le magamban.

A szórakoztatóiparban biztos szuper dolgozni, ha már van egy jó szereped, de fárasztó lehet állandóan meghallgatásokra járni és várni, hátha bejön már valami. Szóval, maradok könyvelő XD

Másnap csak délután repültünk haza, ezért még meglátogattuk a Griffith csillagvizsgálót, hogy ne csak a hollywoodi csillagokat lássuk, de az igazikat is. Jaj ma nagyon sziporkázom :D Egyébként ide ingyenes a belépés, ezért is voltak olyan sokan. Mi egész a metrómegállótól feltúráztunk az obszervatóriumhoz, nagyjából 1 órát vett ez igénybe. Csodálatos a panoráma. 

Aztán haza és másnap munka. :D

Itt jártak anyukáink 3. rész

Hihetetlen, hogy már 3 hónap eltelt a remek látogatás óta. Vágjunk is bele a folytatásba.

Július 3-án, vasárnap reggel a Red Rocks Amphitheatre-be látogattunk Ritáékkal. Ez a szabadtéri színpad már közel 100 éve otthona a jobbnál jobb koncerteknek, pl. még a Beatles is fellépett itt. Mikor kijöttünk a látogatóközpontból, már nem lehetett lemenni a színpadhoz, ugyanis aznap este is valami rendezvény volt ott, ezért lezárták az érdekes ülő- és színpad részt. Még ez előtt sikerült egy képet készítenem felülről, ahol jól látszik a színpad, háttérben Denver felhőkarcolói és a padokon edző emberek. Még egy kicsit körbejártuk a helyet, aztán elmentünk mindannyian egy Red Robins burgerezőbe ebédelni. Innen mi négyen továbbmentünk a Rocky Mountain Arsenal National Wildlife Refuge-ba, amit mi röviden csak vadasparknak hívunk, hogy megnézzük a bölényeket. Ezúttal nem jöttek annyira közelre, de a távolban kivehető volt egy bölény sziluettje. Láttunk viszont prérikutyákat és őzeket is. Erről a helyről írtam egy korábbi bejegyzés utolsó bekezdésében is. Itt a vadasparkban érte el az autónk, Olívia II a 300 000. mérföldet is :D 

Útba esett egy Walmart is, ahol megálltunk vásárolni és anyukáink ajándékokat is vettek az otthoniaknak. Be kell vallanom, nem emlékszem mit csináltunk aznap este, valószínű, hogy honfoglalóztunk, majd filmet néztünk csukott szemmel.

Július 4-én el szerettünk volna menni ismét a boulderi víztározóba fürdeni, ahogy tavaly is, de idén pont bezárták azon a héten, mert nagyon baktériumos volt a víz. Estére Mariannékhoz voltunk hivatalosak. Régebben írtam már, hogy Mariann anyukája Ricsi húgának a tanára volt. Épp az anyukája is náluk volt látogatóban. Meg Mariann amerikai férjének a szülei és testvére, akinek egyébként Puskás Öcsi volt a pólóján, meg az ő barátnője is ott volt. A BOR család is meg mi. Együtt grilleztünk, finomakat ettünk, jókat beszélgettünk és aztán néztük a tűzijátékot a teraszukról. Jó volt ilyen félig amerikai módra is megtapasztalni a július 4-i ünnepet, nagyon örültünk a meghívásnak. :)

Július 5-én a Kapitólium látogatásával kezdtük programunkat. Én most voltam az épületben harmadszor és minden alkalommal valami újat tanultam. Már a kupola rész alatt is kialakítottak egy kis kiállítást, ahol egy gombnyomással meg lehetett hallgatni 2 Coloradóról szóló dalt és aztán lehetett szavazni, hogy melyik tetszett jobban. Ez volt a befutó.

Ezután egy számunkra is új látnivaló következett, a Coors sörgyár, ami Goldenben található. Ismét nem gondoltam volna, hogy itt is sorba kell majd állnunk, hisz munkanap volt. Kisbuszokkal szállították az érdeklődőket a sörgyárhoz, nagyjából 1 órát kellett várnunk, mire sorra kerültünk, de fedett volt a váró és vízpárát is fújtak ránk. Itt aztán kaptunk ilyen kis adó-vevő készülékékeket és bejártuk a sörgyárat, miközben hallgattuk a történetet. Két német immigráns hozta létre a sörgyárat még 1873-ban. A sörfőzés folyamatáról is sokat megtudtunk és láthattuk is, ahogy készül. Az egész túra ingyenes és a végén kapsz egy pohár általad választott sört szintén ingyen, meg a túra közepén is volt egy kis kóstoló. Igazán nem volt okunk panaszra, nagyon tetszett ez a sörgyár, bár nem vagyok egy nagy Coors ser rajongó.

Itt már nagy volt rajtunk a „nyomás“, már csak 2 nap volt hátra anyukáink hazautazásáig.

Február környékén elkezdtünk járni egy edzőterembe, ahol láttam egy szórólapot, amiről megtudtam, hogy szerveznek túrákat is a hegyekbe. Így bejelentettem 4 személyt a július 6-i túrára. Egy nagyjából 10 fős csoport gyűlt össze és kisbusszal vittek minket fel a Nederland nevű hegyi városkához. Az út kicsit rázós volt és a légkondi sem működött. Itt aztán eltúráztunk egy elhagyatott bányához és vissza egy tóhoz. Közben elmesélte a vezető, hogy régen állt itt egy stúdió is, ahol sok híres zenész vette fel a lemezét, de aztán leégett az egész. Gyakran pusztít errefelé az erdőtűz, pár héttel a túránk után épp láttam a hírekben, hogy tűz van ott.

Állítólag, nagy esélyünk lett volna jávorszarvasokat látni, de volt egy nagyon hangos nő a csoportunkban, akinek szerintünk a hangja ijesztette el őket, így sajnos nem láttunk egyet sem. Ugyanez a nő, amint leszállt a buszból, elkezdett jógázni. :D Jó móka volt az egész :)

Aznap még Olívia II defektet is kapott, mert miért is ne.

Sajnos, elérkezett július 7. is. Jól bírtuk egész nap, csak a reptéren törtek elő az érzelmek. Ez a két hét annyira tökéletes volt, szívesen nézem meg a képeket újra és újra és eszembe jutnak a vidám pillanatok. Sajnos, egyszer minden véget ér, szerencse, hogy létezik a skype :)

Másnap már munkába kellett mennünk, sok volt a behoznivalóm. Azóta a munkában is változások történtek. Felvettünk egy lányt, akit én tanítottam be és egy energiavámpír. Vannak pillanatok, mikor nem hiszem el, hogy van CPA-e, ami egy könyvelői végzettség, amit fogalmam sincs, hogy szerzett meg. Egyébként nagyon türelmes vagyok hozzá, csak munka után sírom el magam, miután már elszívta az összes energiámat. Most már azért sokkal önállóbb, persze nagy hibaszázalékkal dolgozik, meg aztán hangosan énekel meg dúdol vagy csak motyog magában :D A főnökömet meg el kellett bocsátani, mert hibát követett el egy üzleti út alkalmával, berúgva és bekokainozva vezette a cégi autót és elkapták a rendőrök. Az új főnököm nemsokára kezd nálunk. Most meg a volt főnököm főnöke sokallt be és fontolgatja, hogy kilép. Volt egy hét, amikor 78 órát dolgozott. Szóval, sok a munka.

Az elmúlt 3 hónap főbb eseményeit inkább képek segítségével mutatom be.

Reneszánsz fesztivál:

 

 Sum 41 koncert:

Ricsi és a dobos

Broncos preseason meccs, munkában nyertem a jegyeket

Olívia II kezd tönkremenni

Muszáj volt újat venni, Olívia B. Amúgy használt

Mt. Evans:

entek

Blues Traveler

Mumford & Sons koncert

Mumford & Sons koncert

 

Tökeink