Monday, October 19, 2015

Kirándulás 2. rész/Vegyes

Nos, Albuquerqueben a hőlégballonos élmények után a Sandia Peak Tramwayhez látogattunk, ami egy libegő vagy talán inkább függőkabin. Találtam is egy videót és pont ilyenre emlékszem én is :D Ebben ülve feljutottunk a Sandia hegy csúcsára és innen ránéztünk az alattunk elterülő új mexikói valóságra :) Pár érdekesség: Egy új mexikói fickó, akit európai útja során megihlettek a felvonók, eldöntötte, hogy ilyesmit szeretne az USA-ban is. Egy svájci cég segítségével készült el végül ez a libegő 1966-ban. Voltak olyan részek is, ahol helikoptereket használtak az építkezésnél, mivel annyira sziklás és meredek volt a terep, hogy máshogy nem lehetett megközelíteni. Itt a csúcson van egy kis étterem is, mi nem mentünk bele, de sokaknak, akik kiszálltak, egyből a vendéglőbe vezetett az utuk, mi inkább körülnéztünk. Majd ugyanezzel a módszerrel le is mentünk. 








Mikor terveztük az aznapi programot, Ricsinek felcsillant a szeme a "Rattlesnake museum", azaz csörgőkígyó múzeum hallatán, ugyanis Ricsire a nyáron "rácsörgött" egy csörgőkígyó, miközben a hegyekben bringázott és el volt fáradva, de a kígyó hangja hallatán új erőre kapott és azóta érdekli őt a dolog. Többiek meg úgy gondolták, hogy 5 dollárt megér. Így Albuquerque óvárosába indultunk. Miután leparkoltunk és elindultunk fizetni a parkolásért, észrevettük, hogy itt ilyen ősrégi "parkolóóra" van, amibe bele kell nyomkodni a készpénzt egy erre a célra kialakított fém bökővel, még külön utasítások szabják meg, hogy hogyan kell a bankjegyet behajtogatni, hogy beférjen a kis résen. Ilyen amúgy létezik Denver belvárosában is, de Ritáék most látták ezt először. 



Ezután bementünk a kígyós múzeumba. Erről túl terjedelmesen nem tudok írni, megnéztünk jó néhány kígyót, néhány ránk se hederített, mások csúnyán néztek :) Megtaláltuk azt a fajt, ami Kolorádóban őshonos, lehet egy olyan ijesztette meg Ricsit is :) 




Kiérve innen megfigyeltük, hogy egész érdekes helyre csöppentünk és hogy régi vályogépületek vesznek körül, előttük utcai árusokkal. Majd sétáltunk tovább és egy parkban épp egy vidám mariachi zenekar lépett fel. Nagyon hangulatos volt, amíg egy lövés el nem dördült, de rajtunk kívül senki más nem ijedt meg, aztán mi is rájöttünk, hogy ez egy westernes műsor része volt. Itt aztán nem időztünk túl sokat, mivelhogy várt ránk a kirándulásunk utolsó úticélja, Santa Fe.





Még a kb. 1 órás út előtt megálltunk kajálni egy Chili's-ben. Nem is ez az éredekes, hanem az, hogy az étterem előtt voltak kijelölt parkolóhelyek kis autók számára, de az amcsik mit sem törődve ezzel, beparkoltak a batárjaikkal. Muszáj volt megörökíteni :) 


Santa Fe Új-Mexikó fővárosa. Itt is főleg a belvárost tekintettük meg, ami szintén pueblo stílusú épületekből állt és keskeny, hangulatos utcákból. Ott sétálva láttuk a Loretto kápolnát, Assissi Szent Ferenc katedrálisát vagy a kapitóliumot. (a denveri sokkal szebb :))Nagyon hangulatos város és van valami varázsa. Ezen a hangulaton felbuzdulva, a hotelbe visszaérve Bang kártyajátékkal játszottunk. 











Sajnos, másnap már vissza kellett indulnunk és ez a nyaralásunk végét jelentette. Reggeli után, összepakoltunk és útnak is eredtünk, mivel a kocsit 17:30-ra vissza kellett szolgáltatnunk Denverben az autókölcsönzőnek. Az autopálya menti táblákon sokszor olvashattunk olyan feliratot, hogy jelentsük az ittas, bódult vagy furán viselkedő sofőröket. Az előttünk lévő kocsi sofőrje is talán alkoholos befolyásoltság alatt vezetett és valahogy nem tudta irányba tartani az autóját, elég nagy kilengéseket tett és nem volt könnyű megelőzni. Fel is hívtuk a 911-et és jelentettük. Így reméljük nem okozott balesetet és magában sem tett kárt. 



Ricsi kicsit szkeptikusan állt a kiránduláshoz, mert hogy ha már kiveszi a szabadságot, akkor miért pont Új-Mexikóba megyünk. Végül beismerte, hogy kellemes csalódás számára ez a kiruccanás és nem bánta meg, sőőőt :) 
Rita és Bálint párossal is nagyon egyszerű volt együttműködni, ha megbeszéltük, hogy reggel 7-kor találkozunk a liftnél, akkor ők ott voltak pontban 7-kor. Minden a terv szerint haladt és kihoztuk a maximumot ebből a kirándulásból. :) Rita mindezt egy kis pocaklakóval csinálta végig, egyetlen panasz nélkül :)
A kirándulás óta eltelt már egy hónap :O
Még mik történtek azóta? 
Vettünk egy új Olíviát, Olívia II lett a neve, azaz egy ugyanolyan Acura Legendet, mint amilyenünk volt is, csak jobb állapotban, azzal a különbséggel, hogy ez egy szedán. A hétvégéink főleg autószereléssel, bütyköléssel és autókozmetikával teltek. 
Tököt is faragtunk, erről készült egy nagyon jó time lapse videó
Ricsié a baglyos, enyém a szellemes

Befizettünk egy csomó fogorvosi számlát, ugyanis én augusztus 16-án váltottam munkát, így a biztosításunk augusztus 22-én megszűnt. Azt hittük, hogy a hónap végéig kitart, a fogorvos is azt mondta, hogy szerinte augusztus végéig fedezve vagyunk. Hát nem voltunk és Ricsinek még 24-én is volt kezelése. Nagyjából még 1000 dollárt kellett nekünk hozzáfizetni. Nagyon drága a fogorvosi ellátás. :/
Voltunk Foo Fighters koncerten, yeaah. Dave Grohlnak még mindig gipszben volt a lába, tudniillik leesett a színpadról a svédországi koncert során, de még azt a koncertet is befejezte törött sípcsonttal. Ahelyett, hogy lefújták volna a turnét, Dave kitalálta, hogy ha meg tudnak neki építeni egy trónt, amit megtervezett, akkor képes lesz ülve végignyomni a koncerteket. Már többször is bizonyította mekkora király :)


Két sörrel kapcsolatos eseményen is részt vettünk. Az egyik a denveri Oktoberfest volt, ahol tavaly is jártunk. Idén is remek volt és drága :) Valamint szerveztünk egy sörkóstoló fesztet Bálintékkal. Ez abból állt, hogy vettünk fejenként 5-5-5 sört és kóstoló poharakba öntve megittuk őket. Természetesen, Rita nem ivott, ő készítette a képeket. Megnéztük a Beerfest, magyarul Sörcsata c. filmet is, ami elég borzasztó volt, de az alkalom miatt meg kellett nézni. :)








Ezek mellett meg dolgozunk ugyebár. Nekem ugyanúgy sok a munka, mert mikor már győzném, akkor tanítanak nekem új dolgokat. Még a kommunikációval van gondom, de hagyom, hogy kialakuljanak a dolgok. Nem tudom, hogy említettem-e, de Ricsiéknek ugyanabban az épületben van az irodájuk, ahol én is vagyok. Munka után szoktunk csocsózni Ricsi főnökével, aki mindig sokáig dolgozik és ilyenkor tart szünetet, miután kikaptunk visszamegy dolgozni :D 
Ezek voltak az említésre méltó hírek. Írjatok ti is valamit kommentben :D
:*