Heti történések (szerdáig)

Ebben a bejegyzésben több egymással kapcsolatban nem álló esetről fogok írni időrendi sorrendben.

Vasárnap (nov.3.) reggel kedvet kaptam a futáshoz, kicsit futottam is, nem bírok túl sokat, de szeretnék mindennap pár kört, ma reggel viszont már nem volt kedvem :D Majd lehet, hogy este. Update: Aznap este sem futottam :D

Gyönyörű idő volt vasárnap, ezért elmentünk a City Parkba. A képeken is láthatjátok milyen csodálatos, ahogy a háttérben látszódnak a felhőkarcolók, azokon túl meg a Sziklás-hegység :) Itt található a természettudományi múzeum is, ahova azért is akarunk ellátogatni, mert egy Mythbusters-es kiállítást is meg lehet tekinteni január 5-ig. Arra majd biztos elmegyünk, mert nagy rajongói vagyunk a Discoveryről sugárzott sorozatnak. Egyébként ennek a sorozatnak 2 szereplője épp a los angelesi reptéren tartózkodott a múlt pénteki lövöldözés idején :O Hír

farkasokkal futó		City park
Denver dínó :D

Jelentkeztem a H&M-be értékesítési tanácsadónak, vagyis szerintem egyszerű eladónak. Ki kellett töltenem online egy logikai tesztet, amit nem győztem, néhány kérdést már nem is volt időm elolvasni :D Nem hiszem, hogy majd jelenkeznek, de hagyom magam meglepni  :)

Hétfőn átvittük az első házban lakó fiúnak, nevezzük M-nek, az ígért rakott krumplit. Meg készítettünk olyan finomságot is, hogy tortillába pakoltunk csirkehúst, meg mindenféle zöldséget, leöntöttük sajtos szósszal és megsütöttük. Abból is adtunk neki és nagyon finomnak találta mindkettőt.

Ugyanezen a napon elmentünk a Targetbe, ami egy nagy bevásárlóközpont. Ricsi itt talált egy szép medvemintás kötött sapkát, ami meghozta a kedvét a kötéshez, most mindenáron kötni akar tanulni :D 

A minta, ami megihlette Ricsit

Nézegettem craigslisten az állásajánlatokat és ráleltem egy hirdetésre, ahol egy all-you-can-eat étterembe keresnek embereket. Elmentünk az éttermet lecsekkolni és hatalmas kulináris élményben volt részünk :D Befizettünk 7-7 dollárt és annyit ettünk, amennyi csak belénkfért. Friss zöldségek, gyümölcsök, saláták, szószok, tészták, friss péksütemények, levesek és desszertek közül választhattunk. A végén már majdnem gurultunk kifelé :D És akkor még kaptunk kedvezményt, hogy csak 5 dollárt kell majd fizetnünk, ha kedden megyünk. A fagyit amúgy le lehetett szórni oreo-darabkákkal, mogyoróval, eperszósszal meg csokiöntettel is. A pincér is nagyon kedves volt, kiderült, hogy ő lengyel és már 5 éve Amerikában él. Mondtam neki, hogy láttam a hirdetést és lehet, hogy jelentkezek, akkor megkérdezte, mi a nevem és hogy majd szól a menedzsernek és hogy csak vigyem be az életrajzom.

Ezt mind betermeltük :)

Ami még említésre méltó, az az mikor jöttünk haza a busszal és egy férfi a buszon kibontott egy csomag cukorkát és egy másik ismeretlen férfi beszédbe elegyedett vele, hogy ő ezt a fajta édességet nem ismeri és hogy megkóstolhatja-e. Erre az első férfi megkínálta őt cukorkával, aztán egy harmadik vadidegen férfi is bekapcsolódott és együtt beszélgettek az édességekről :D Nálunk ilyet nem gyakran látni, inkább mindenki csöndben utazik és amúgy is azt tanították, hogy ne fogadjunk el idegenektől cukorkát.

Kedden este sikerült rászednem Ricsit, hogy futva-kocogva-gyalogoljunk egyet. Nagyon jól esett a parkban a tó körül szaladgálni, remélem még lesz ilyen gyakrabban!

Megérkeztek az SSN kártyáink is, hurrá! Azt hittem, hogy ez ilyen műanyag kártya lesz, de ez csak egy papírka, amilyet akár én is tudnék nyomtatni.

Ugyanezen a napon Ricsi és M áthozták M kanapéját, mert ő nem használja, így mostmár mi sem a földön ücsörögve böngésszük az internetet.

Ma, azaz szerdán, abszolváltam az első állásinterjúm is abban a degeszreevős étteremben. Kellemesen elbeszélgettünk, nem voltak cikis helyzetek, csak állandóan azt hajtogatta a fickó, hogy ez nagyon stresszes munka és nagyon gyorsnak kell lennie az embernek, meg hogy nagyon sokan jelentkeztek a munkára és soknak közülük már van tapasztalata éttermi munkában. Hétfőn megtudom, hogy felvesznek-e, de szerintem nem én leszek a befutó, mivel nincs is tapasztalatom még ilyen téren :) De örülök, hogy ilyen ügyesen lezajlott az első amerikai interjúm, meg is leptem magam egy csokival :D

Közben Ricsi is jelentkezget állásokra, meg én is fogok még. Ma kinyomtattattuk az életrajzainkat és megy a munkakeresés ezerrel.