Monday, June 30, 2014

Sok hegy



Ebben a bejegyzésben talán több lesz a kép, mint az írás, mert valahogy nem jött az ihlet.


Kezdjük is akkor azzal a nappal, mikor végre eljutottunk a hegyekbe! Pontosabban a Lookout Mountainhoz, ami 2248 m magasan fekszik. Innen festői látvány tárul elénk, távolban látszódik Denver és kicsit közelebb Golden. Itt van egyébként Buffalo Bill sírköve is valamint a múzeuma, ami már akkor zárva volt, mikor odaértünk. Ez még csak a kezdet, sok turistaösvény vezet arrafele, úgyhogy majd valamikor elmegyünk hikeolni egyet, csak már kezdett esteledni.


Jártunk a Cherry Creek Reservoirnál is, ahol kiépítettek egy homokos strandot is. A víz meglehetősen hideg volt, de végül sikerült lubickolni egy kicsit. Ez egy nagy park egyébként, sok más lehetőséggel is, lehet pl. hajózni, repülőmodelleket reptetni, célbalőni vagy csak piknikezni. Mi csak úsztunk, mert ide is csak délután jöttünk. Az autóban felejtettem a telefonomat, ezért már csak hazafelé a hídról próbáltam fényképezni.




A kertünk egyre szebben néz ki. A brokkolijaim is szépen fejlődnek :) Ezt még múlt héten írtam, azóta átültettem a brokkolijaimat és úgy tűnik, nem mind élte túl ezt a forróságot, szomorú lettem :( 
RIP broki

Az autóval az történt, hogy először nem ment át azon az emission test-en. Adtak róla papírt is, hogy pontosan min bukott meg. Még említettem egyszer, hogy bejöttek hozzánk csehek vásárolni, akiknek autószerelőműhelyük van. Hozzájuk elvittük az autót, hogy kicsit pofozzák ki. Ricsi amúgy nagyon belemerült az autótémába és már minden szükséges kelléket előre megrendelt, így csak a szerelésért fizettünk. Eljár roncstelepekre is, ahol befizeted a belépőt és azt szerelsz ki az autóból, amit akarsz. Kiderült, hogy az autó nem égeti el az összes benzint, amit felhasznál és ezért bukott meg az emission-ön, mert ugye ami nem égett el, az kibocsátódott. Adtak a benzinhez egy adalékanyagot, ami éghetőbbé teszi és az injektorokat is kitisztítja, ezen kívül a gyújtógyertyákat is kicserélték, így kevesebb, mint felére csökkent a szénmonoxid kibocsátása a kocsinak. Volt egy második pont is, amin elbukott, mégpedig a látható füst kibocsátáson. Ez amiatt van, mert a hengerfej tömítések régiek és el vannak kopva és ez valahogy összeköttetésben van a nagy fehér füstfelhőkkel, amiket induláskor kipufog az autó. Ennek a megjavítása többe került volna, mint maga az autó, de a motorolajat is kicserélték és ebbe is tettek adalékanyagot, ami ellentétben a benzinbe rakott adalékanyaggal, éghetetlenné tette azt, így végül csodával határos módon, de az autó átment a kibocsátás teszten. Már csak egyetlen apróság van hátra; a sebesség szenzor. Ez egy kb. 15 centis vezeték, ami rengeteg bonyodalmat okoz. Mivel az autó nem tudja mennyivel megy, ezért nem megy a sebességmérő. A vezeték egyébként már megvan, de Ricsi maga akarja kicserélni, mert állítólag 3 csavar tartja ott, ahol van, viszont ez a három csavar az autó alatt van, ahova ő nem fér be. Még töpreng rajta, hogy hogyan oldja meg, de mindenesetre nem szeretne 3 csavar ki- és becsavarozásáért dollár milliókat költeni.

G volt egy továbbképzésen és hippiként tért vissza. Na jó nem, csak mindenkit ölelgetett és megköszönte a munkát. Aztán mondta nekem, hogy ő eddig rossz menedzser volt, de már megtalálta az utat. Meg hogy ez a továbbképzés nagyon hasznos volt, sikerült kilépni a komfortzónájából és hogy nyitottabb lett. Mondta, hogy van egy idegesítő 14 éves fia, aki állandóan beszél és mikor hazament a továbbképzésről, akkor bocsánatot kért tőle, hogy mindig lerázza, mert rohadt fárasztó gyerek. Olyan gyakorlatokat is végeztek, hogy valamilyen ismeretlen férfival szemtől-szemben kellett ülnie és hogy csak a térdeik érintkeztek és csöndben kellett farkasszemet nézniük és hogy elég ciki volt és érezte, hogy vannak határai, de most már sikerült legyőzni őket. Aztán beszédet is kellett tartania, meg el kellett játszania, hogy hogy reagálna, ha nyerne a lottón nagyon sok pénzt- de ezen először elbukott, mert túljátszotta a szerepét :D Vagy egy sötét szobába be voltak zárva és ha rátaláltál valakire, akkor meg kellett ölelned. Visszatérése után egész héten erről beszélt. Ja és hangja se volt, mert hogy telitorokból énekeltek valamit, amit egész héten gyakoroltak :D Kicsit túlzottan boldog, de örülök, hogy rátalált a helyes útra.

Horhé meg Brazíliába ment a foci vb-re. Mondta, hogy majd nézzem a meccset, mert benne lesz a tévében, de sajnos nem volt :D Kikaptak a mexikóiak Hollandiától, úgyhogy szerintem már H is visszajön. Egyébként én Hollandiának szurkoltam, de nem lettem volna szomorú, ha Mehikó nyer. Ricsiék kaptak a munkában mexikói focimezt, amit a meccs után a sarokba vágott :D

28-án, szombaton elkirándultunk Boulderbe, ami Denvertől északnyugatra fekszik a Sziklás-hegység ölén, 1655 méter magasan. Mi rögtön a Chautauqua parkba mentünk, mert innen indulnak a turistautak. Amit először kinéztünk még otthon, az épp le volt zárva, így végül az egyes számú Flatironhoz másztunk fel, van belőle több is. Nagyjából 2 óráig tartott felelé az út, megálltuk párszor pihenni és inni. Néhol kicsit meredek volt, sziklás, legfönt pedig szeles. Voltak olyan részek is, ahol felszereléssel hegyet is lehetett mászni. Gyönyörű volt a látvány, talán a képek nem is tudják annyira visszaadni az élményt. Lefelé már könnyebb volt menni, bár én akkor estem el kétszer is. A kaland után bementünk Boulder városába, mert itt található egy híres sétálóutca, a Pearl Street Mall. Hangulatos volt, még egy kicsit európai érzetet is keltett bennem. Íme a képek:

Itt lehet fegyvert kapni(Kinder tojást meg nem)

Outfit július 4-re
Ha már Tostadat eszek Valentinával, ott már bajok vannak
Ez véletlenül lett ilyen giccses

Nem tudom ki ez

Friday, June 6, 2014

Grill, kisludak, honvágy, autó, szülinap, vadaspark



Nos, kicsit elmaradtam.

Múlt szombaton Heatheréknél voltunk grillezni, aki az én munkatársnőm ill. Ricsi exmunkatársnője. Borzasztóan sokat ettünk - T-Bone-Steak-et készítettek, ami a marhának T alakú csontja körüli hús , hatalmas adag volt, én csak másnap fejeztem be :D Aztán jött még a cheesecake, ropi és mindeközben 6 sör is lecsusszant – Stella Artois-t ittam ezúttal. Megtanítottak új kártyajátékokra is, a Bullshit nevezetűre és a Spoons-ra. A pincéjükben meg van egy próbaterem, de sajnos H élettársa balkezes gitáron játszik, úgyhogy nem tudtunk zenélni :D Ez a fickó amúgy mindenféle hangszeren tud játszani és adott is egy CD-t a saját szerzeményeivel, amin ő vette fel a zenei alapot és az éneket is.

Ellátogattunk a City parkba is, amiről már korábban is írtam- ez az a hatalmas park, aminek a közepén egy nagy tó van. Ennek köszönhetően nagyon sok madár él ott – kanadai ludak (Branta canadensis) meg mindenféle kacsák. Mostanában kelhettek ki a kisludak, nagyon aranyosak ahogy libasorban úsznak az anyukájuk mögött. Nagyon idilli volt az egész, míg nem jött egy részeg hajléktalan, aki elkezdte őket ijesztgetni és mindegyik bemenekült a vízbe. 
Kisludak

Egyébként nagyon sok hajléktalan van Denverben, én biztos, hogy nem Coloradoban lennék csöves, itt rohadt hideg tud lenni éjszaka. Akkor inkább Californiába mennék.

Volt egy közepes nagyságú honvágyunk is- ami abból alakult ki, hogy Ricsi nem nagyon szereti a munkáját és elég nagy váltás ez neki a csehországi álommunka után. Majd állandóan a hermelint kívánta- ami egy csehországi sajt és itt nem lehet kapni, de amikor azt mondta, hogy hiányzik neki a borovicska (hozzátenném, hogy sosem szerette :D), akkor már éreztem, hogy bajok vannak. Aztán felidegesíti őt, hogy a munkatársai, akik Mexikóból érkeztek, rosszul beszélik az angolt és furán használják a slanget, pl. az helyett, hogy „all righty“ azt mondja „already“ :D Persze, sokat skypeolunk az otthoniakkal, de szívesen megölelgetném a családomat és barátaimat. De aztán történt 2 jó dolog is, ami elnyomta ezt az érzést. Az egyik, hogy végre megkaptuk az autót!!! Kicsit ki kell pofozni, meg alaposan kitakarítani. Eddig nagyon jól szolgál, Ricsi már azzal jár munkába, de előtte megáll a kertben öntözni és még tovább is alhat :D Én is már próbáltam vezetni, de még vissza kell zökkennem a vezetésbe. Nagyon fura, hogy automata váltós és csak 2 pedál van. Egy 94-es Acura Legend-ről beszélünk. A másik dolog, hogy június 3-án volt a szülinapom, így egy 10-es skálán már 24 éves vagyok :( Találtunk egy cseh kocsmát az interneten, így elmentünk oda. Szuper választás volt :D Kétnyelvű volt az étlap és finom cseh söröket ittunk. Aztán összebarátkoztunk a pincérnővel is, aki mondta, hogy mi vagyunk a kedvenc vendégei ma és hozott ingyen szilvapálinkát nekünk. Már épp indultunk volna haza, Ricsi bement WC-re, mert kint ültünk- csak, hogy legyen értelme a mondatnak. Addig elkezdtem beszélgetni egy fiúval, aki Mexikóból származott és hamis amcsi személyije volt. Aztán kijött Ricsi még 1-1 sörrel és kijöttek ennek a fickónak az amcsi barátai és végül ottragadtunk :D Kiderült, hogy szülinapom van és ezáltal rendeltek nekünk egy csomó szilvapálinkát és sört. Kissé módosult a tudatállapotunk, de én szerencsére másnap nem dolgoztam. 
az autó
kétnyelvű étlap

A kedvenc zenekarom, Pearl jam, októberben Denverben lép fel - és a legjobb tesómtól szülinapomra kaptam 2 jegyet a koncertre. Nagyon izgatott vagyok már most! A Pearl jam minden koncerten más számokat játszik, tehát nem ilyen betanult showjuk van. Nekem már Prágában volt szerencsém őket látni élőben. Azt is tudni kell róluk, hogyha Európában játszanak, akkor Eddie, az énekes-gitáros, mindig mond valamiket az adott ország nyelvén. Kihozza a kis jegyzetfüzetét és abból olvassa fel, pl. Prágában csehül mutatta be a zenekart :D Szerintem ez egy nagyon szép gesztus és látszik, hogy nemcsak úgy letudják a koncertet, hanem mindegyikre külön készülnek és nincs 2 egyforma PJ koncert.

A kertben is ültettünk, ahol sikerült leégnem, főleg a vállaim voltak kegyetlenül pirosak. Most már hámlik a bőröm, már nagyon rég nem éreztem ilyesmit, mert én általában mindig használok naptejet. Remélem, ilyen áldozatok után, kibújik a brokkolim :D

A munkában G minden áldott nap kizárja magát az irodából és mindig odahív, hogy nyissam ki neki az ajtót a kulcsommal :D Ugye van a „break room“-unk, avagy a pihenőszoba, ahol a szüneteket „élvezzük“, itt szoktak a menedzserek is pihenni. G ilyenkor a telefonján zombiekat gyilkol. Múltkor kérdeztem, hogy most megint zombisat játszik-e, de akkor épp vadászott valamilyen állatokra :D Még mindig ugyanolyan szétszórt, azóta volt egy olyan „remek“ rendelése, hogy minden a fagyasztóban tornyosul. Volt egy csekk az irodában az asztalon, amire mondta H, hogy majd szóljak G-nek, hogy küldje el róla az emailt, hogy ő tudni fogja kinek. Mikor mondtam G-nek, nézett rám és így szólt: „Rendben, elküldöm, bár nem tudom, hogy kinek kell, de kiderítem“ :D Múltkor meg akarta mutatni, hogy hogyan kell pénzt rendelni a kasszákhoz, se a weboldalt nem találta, mikor az meglett, akkor a jelszót nem tudta :D Szóval, így mennek itt a dolgok. Mikor Ch-vel dolgozok vasárnap reggel 7-től, mindig hoz nekem valamit, egy kis fánkot, vitaminos vizet (vitamin water)- amit otthon nem is láttam, pedig biztos van, de itt ezt sokan isszák vagy valamit a Starbucksból. Ezt most leírtam, hogy ne felejtsek el én is adni neki valami apróságot legközelebb.
Ricsi logikai rejtvény rovata
A veszélyes híd éppen összeomlani készül. Ne kérdezzétek honnan tudjuk, de 17 perc maradt hátra, hogy átkeljünk. Korom sötét éjszaka van és 4 embernek át kell kelnie a hídon, de csak egy lámpájuk van. Egyszerre azonban csak ketten tartózkodhatnak a hídon. Attilának 1 perc kell az átkeléshez, Beának 2 perc, Csabának 5 perc és végül Dórának 10 perc. Milyen sorrendben kell átkelniük, hogy még az összeomlás előtt mind átjussanak? (Mindenképpen kell lámpa, különben felemészti őket a sötétség és nem mindenki ér át.)

A megoldást küldjétek a major.richard@mail.com e-mail címre teljes nevetekkel és életkorotokkal együtt. A helyes megfejtők listáját és a megfejtést a következő logikai rovatban közöljük és minden helyesen válaszolónak küldünk egy szép képeslapot Colorado-ból. Jó szórakozást!

Múltkor megemlítettem anyuéknak, hogy mi árulunk jeget is. Nagyon csodálkoztak, mert mi általában a fagyasztóban csinálunk pár jégkockát, de aztán úgyis elfelejtjük, hogy már 2 napja a fagyasztóban készül. Itt meg ilyen hatalmas zacskó jeget lehet kapni, amiben sok kis jégkocka van. Rengetegen vásárolják, vannak, akik rögtön 5 zacskóval vesznek, de ezek ilyen nagy 10 fontos (4,5 kg) zacskók. Sokan bejönnek a boltba és az az első kérdésük, hogy hol van a jég :D

Még egy fontos hír, hogy van hitelkártyánk, így már valószínűleg épülni kezdett a credit historynk. Ricsi kapott egy ajánlatot, hogyha regisztrál, akkor küldenek neki egy kártyát, 750 dolláros limittel. Egyébként a Discover nevű társaságtól. Tök jó, mert ezt a fajta kártyát nálunk is elfogadják a SAL-ban, így élelmiszert már azzal vásároltunk. Aztán a hónap végén vissza kell fizetni, amit költöttél.

Ma, azaz pénteken ellátogattunk a Rocky Mountain Arsenal National Wildlife Refuge-ba, ahol bölények, prérikutyák, prérifarkasok, őzek stb. szabadon járnak. Illetve a bölények el vannak kerítve és oda csak autóval lehet menni. Egyébként sok turistaösvény is vezet arra, mi csak egy rövidebb utat választottunk, mert már délután volt. Láttuk, ahogy egy szarvas elkergeti a prérifarkast :D Mi utunkat is elállták az őzek, mikor gyalogoltunk, de szerencsére, inkább ők továbbálltak. A prérikutyák nagyon aranyos hangot adtak ki. Lehet, hogy megtévesztő, de a prérikutya olyan kicsi rágcsáló, ami gödröket ás :D Azokon a részeken, ahol autóval mentünk, én vezettem, juhuuu :)


A kert
Kis prérikutya
őzek
prérikutya gödre
Ricsi ördögszekérrel

Sunday, May 18, 2014

pneumonoultramicroscopicsilicovolcanoconiosis



Május elseje, nem csak a munka ünnepe, hanem a zöldkártya lottózók nagy napja is, ugyanis akkor sorsolják ki a szerencséseket. 2 évvel ezelőtt, ha megkérdeztek volna, hogy Amerikában fogok-e majd egyszer élni, biztosan nemleges választ adtam volna. Nálunk Ricsi volt a nagy Amerika rajongó és egy napon megkérdezte, hogy nevezzen-e be engem is a lottóra. Én csak rávágtam, hogy persze, mert úgyis kicsi az esély, hogy kisorsolnak. Végül engem választottak ki, Ricsit meg nem. Ezt persze nem nagyon hangoztatom a zöldkártyás fórumokon, mert megköveznének. Ugyanis nagyon sokan már évek óta sikertelenül próbálkoznak és minden vágyuk kijutni. Kicsit szégyellem, hogy nekünk meg elsőre sikerült és gyalázatosan alacsony sorszámmal. Merthogy a sorszám alapján tudod meg az interjúd időpontját. Vannak olyanok, akiket kisorsolnak, de nagyon magas sorszámmal és már nem jutnak sorra, mert évente csak kb. 55000 zöldkártyát osztanak ki. Mi is értetlenül álltunk a dolgok előtt, biztos a sorsnak, a szerencsés csillagállásnak és Obamának köszönhetjük, hogy idejutottunk. ;)

Csak úgy megemlítem, hogy május 11. környékén havazott. Még szerencse, hogy még nem ültettük ki a kis paradicsomkákat. Most viszont megint nagyon jó nyárias az időjárás.

Egyik nap megkérdeztem Ch-t, hogy szerinte még mindig halk vagyok-e, mondta, hogy igen. Többet kéne beszélgetnem ismeretlen vásárlókkal és mondta, hogy az aznapi műszak végéig szólítsak le 3 vásárlót és kérdezzem meg tőlük, hogy mindent rendben találnak-e vagy tudok-e segíteni valamiben. Na akkor fogtam magammal egy papírt is, amire ráírtam, hogy: Are you satisfied with Agnes? (Elégedett vagy Ágival?) és akiket leszólítottam, kértem tőlük aláírást is, hogy tudjam bizonyítani, hogy beszélgettem velük. Az egyik bácsi olyan kedves volt, hogy nem csak aláírást adott, de odaírta még, hogy kiváló ügyfélszolgálati készségekkel rendelkezem. :D Ez Ch-nek nagyon tetszett és kiragasztotta a papírt az iroda falára. Egyébként tényleg mindenkivel beszélgetek és sokan már névszerint szólítanak vagy köszönnek rögtön, mikor belépnek az üzletbe vagy azt mondják milyen rég nem láttak (holott majdnem mindennap ott vagyok) :D Próbáltam a menedzsereknek magyarázni, hogyha eljönnének Európa valamelyik posztkommunista országába, csodálkoznának, hogy milyen szűkszavúak az emberek az amerikaikhoz képest. Itt pl. megyek az utcán és egy ismeretlen kutyát sétáltató férfi köszön és megkérdezi, hogy vagyok. Vagy csak ha úgy találkozik a tekintetünk valakivel az utcán, általában mosolyra görbül a szája az illetőnek. Eleinte nem tudtam ezzel mit kezdeni, de most már én is mosolygok mindenkire hátsó szándék nélkül.

Az autóval nem tudjuk mi van, megint elég ködös az egész. Már van átmeneti rendszámtáblánk is, amivel el lehet menni az „emission test“-re, de még az autó nincs itt. Most abban egyeztünk meg, hogy holnap (hétfőn) reggel elhozza M a kocsit. Ami jó lenne, mert most 2x délutános leszek és nincs kedvem este 10 fele buszozni. Tudom, hogy ő tesz nekünk szívességet, csak furcsa, hogy ilyen sokáig tart a kivitelezése. Az ideiglenes rendszámtábla megszerzése sem ment a legkönnyebben. Nagy nehezen megtaláltam a DMV-t (Department of Motor Vehicles), mert most egy közelebbibe mentem, ami csak 25 percre volt villamossal+gyaloglással. Ahol mondtam, hogy rendszámtábla kéne, erre a nő, hogy akkor először el kell mennem a műszaki vizsgára. De hát rendszámtábla nélkül? Mit mondjak nem volt túlsagosan segítőkész. Hazajöttem és felhívtam a DMV-t, hogy akkor mi a következő lépés. Hát hogy kell egy átmeneti rendszámtábla, ami csak egy papír és amit 10 napra adnak, ezzel elmegyek a vizsgára, majd jöhet a rendes rendszámtábla. Most komolyan erről nem tudott volna ott tájékoztatni az a nyomorult nő?! Visszamentem és megint ugyanahhoz a némberhez kerültem. Kimondtam a jelszót, csak ideiglenes rendszámtábla kell. Jaaa az mindjárt más, már szótlanul töltötte ki a papírt. Szerintem azt hihette, hogy már június van, mert június 24-ig érvényes papírtáblát adott, aznap május 14. volt, szóval május 24-ig kéne, hogy csak érvényes legyen, de hát visszakapta, hogy ilyen bunkó volt.

Munkában már áttértünk egy internetes rádió hallgatására, ahol stílus vagy akár előadó alapján lehet a csatornákat kikeresni és aztán „shuffle“-re rakjuk, így nagyon változatos most már a zenei kínálat. Főleg, hogy én beraktam a Pearl jam rádiót, G meg az Eric Clapton rádiót, így a sok spanyol szám mellett, olykor felcsendül egy-egy jó dal is :D

Letöltöttem a Xena első évadát. Kiskoromban nagyon szerettem, most is nagyon élvezem :D

Mondtam Ricsinek, hogy írjon valamit magáról, az érzéseiről, a vizsgákról a munkáról, de most nem tartja kedve. Röviden: jól van, tanul(gat), még 1 vizsgája maradt, új munkát akar.

Most egy számomra kedves idézettel búcsúzom: „Az élet szenvedés, munka, fájdalom, de néha...jó ételek, jó zene“ Nézzétek meg hozzá a videót

Monday, May 5, 2014

Helló május!



Már átírattuk az autót. Szóval már van autónk papíron, de még mindig Mike-nál van. Még be kell szerezni az új rendszámtáblát és mikor ez megtörtént, akkor elmenni még az „emission test“-re, hogy megkapjuk a zöld kártyát. Már kötöttünk biztosítást is. Ricsi még az elején megszerezte a jogsit, erről 4409, 3064, 4761 c. bejegyzésben írtam. A csütörtöki szabadnapomon én is felkerekedtem és elmentem megírni az elméleti részt. Természetesen előtte 2x figyelmesen elolvastam a kresz könyvet, ami kb. 30 oldalas volt, meg itt megoldottam az online teszteket.

Itt Coloradoban még papírformában zajlik a vizsga, mert ugye más államokban már csak leülsz egy érintőképernyős gép elé és benyomod a helyes választ. Szóval kaptam egy lapot meg egy kis ceruzát. 25 kérdés volt és 3 válaszlehetőség közül lehetett választani. Végül csak 1 kérdést rontottam. Olyan kérdés is volt, hogy pl. ha olyan vonatsínekhez érkezek, ahol nincs sorompó, akkor mit kell tennem a, megállni a sínek előtt és körülnézni, meggyőződni róla, hogy nem jön a vonat vagy b, ráhajtok a sínekre és ott nézek körül :D a c, lehetőségre nem is emlékszem már. Nem volt nehéz, de azért jó, hogy elolvastam a könyvet, mert így emlékeztem rá, hogy 12 hüvelykre kell parkolni a járdaszegélytől. Szóval most el fogják postázni a instruction permit-et, ami még nem a jogosítvány, hanem egy engedély, amivel már vezethetek, ha ül mellettem egy olyan valaki, aki 21 évnél idősebb és van colorádói jogosítványa, tehát majd Ricsivel vezethetek.

Már dolgozgatunk a kis kertecskénkben is. A földet felástuk, vagyis csak Ricsi, én addig kis köveket gyűjtöttem, amivel elválasztottuk a kertünket a szomszédétól.  Mikor először mentünk ki a kertbe, feltűnt, hogy hirtelen egy afroamerikaikkal (hogy politikailag korrekt legyek) sűrűn lakott területre kerültünk. Viszont a szomszéd gyerekeknek is van egy kis telkük és azon szorgalmasan dolgoznak. Az egyik legaranyosabb egy Monte nevű fiú, aki mindig korcsolyával a lábán kertészkedik és mindig kint volt eddig, ahányszor mi is. Múltkor ez a fiú lapáttal (de olyan rendes naggyal) és ollóval a kezében korcsolyázott a göröngyös földön, szóltunk neki, hogy talán ez nem annyira biztonságos :D

Mostanában nagyon szép, napos az időjárás, ha tehetjük sokat tartózkodunk kint :)

Jelenleg Hozleiter Fanny, azaz Mosolyka életrajzi könyvét olvasom. Ehhez a könyvhöz Dalmin keresztül jutottam, aki a blogjában meghirdetett egy játékot, itt vannak a szabályok.

Szóval, ha van itt valamilyen Amerikában élő egyén, aki szívesen elolvasná, jelentkezzen és postázom. Szívszorító történet, sokszor abba kellett hagynom, mert nem láttam a betűket a könnyeimtől. Másrészt nagyon motiváló is, ez a lány egy igazi harcos, az ember átértékeli a gondjait a történetét olvasva. Na ennyit most az Ági könyvklub szekcióba :)

Ricsinek holnaptól vizsgái lesznek, szorítsunk neki :D Bár ő az a fajta, akinek nem kell tanulnia és mégis mindent tud, persze, most azért egy kicsit tanult, hozzá képest ez már sok is. El is mesélek egy történetet. Egy szép napon, Ricsi játszott az iskola játszóterén, általános iskolás másodikos volt. Egyszer csak kijött a tanítónéni és mondta, hogy menjen be, aki részt vett a szövegértő versenyen. Ricsi összes barátja bement az osztályba, ezért ő is követte őket. Végül kiderült, hogy ő végzett az első helyen, pedig nem is emlékezett rá, hogy versenyzett. :D

Jaaa majdnem megfeledkeztem a Cinco de Mayo ünnepről. Itt tök jól össze van foglalva, hogy miről is szól. Itt is a hétvégén, ahol múltkor a fűfesztivált tartották, most ezt ünnepelték. Mi is elmentünk körülnézni, kb. olyan volt, mint egy falusi búcsú, mindenhol sátrak mexikói ételekkel, italokkal, céllövöldével meg hasonlókkal és sok-sok mehikóival. Ismét volt 2 színpad is felállítva, az egyiknél elidőztünk, mert egy nagyon jó zenekar lépett fel, akik épp nem spanyol zenét játszottak, hanem inkább ilyen funky stílust nyomtak. Aztán még sétáltunk egy nagyot, végül meg akartam mutatni Ricsinek egy boltot (TJ Maxx), ahol olcsón márkás ruhákat lehet venni. Épp ebben az üzletben vásárolt H is, vagyis csak a felesége, ő meg a kisbabára vigyázott. Egyébként Ricsi meg H már nagyon sokszor találkoztak így véletlenül Denver legkülönbözőbb pontjain :D

Azon gondolkoztam, hogy vajon, hogy lehet feliratkozni erre a blogra, ha rájönnétek, nyugodtan kövessetek, lájkoljatok és komizzatok :D Mert amúgy van 2 followerem (köszi :*), de nem tudom, ők mire kattintottak.

Ricsi talicskában tolja Montét
Convention Center