Az előző hét tartalmából

Nem akarom elkiabálni, de már kétszer egymás után olyan pontosan számoltam a pénzt, hogy a legvégén 0 jött ki. G-nek viszont azt mondtam, hogy -500 dollárban vagyunk, ő meg, hogy: WHAT????!!! majdnem infarktust kapott szegény, de még mielőtt ez megtörtént volna, mondtam, hogy amúgy 0 :D Már szinte hallottam, ahogy leesik a nagy kő, úgy megkönnyebbült. Aztán mondta, hogy funny vagyok :D de azért ilyeneket ne mondjak neki többször :D

Azért nem rakom már ki, hogy hányadik vagyok a gyorsasági versenyben, mert már vagy egy hónapja én vagyok az első, már volt, hogy 27-es gyorsasággal. Nagyon egyszerű az egész, tudni kell a kódokat, mindkét kezet használni kell és berakni „secure mode“-ba azonnal, mert akkor nem számolja a pittyentés közti időt. Ezeket a tippeket már megosztottam néhány pénztárossal, de igazából nem annyira igyekeznek, meg az egyiknek olyan hosszú műkörmei vannak, hogy esélytelen, hogy gyors legyen :D Meg így, hogy számolom a kasszákat, meglátszik, hogy nem tudnak számolni a pénztárosok vagy én nem tudom, néhányan mit csinálnak. Mert ugye 300 dollárral indítanak reggel és másnap mikor levonjuk a 300 dollárt, akkor annak az összegnek kéne kijönnie, amit azon felül kerestek és az nekünk benne van a rendszerben, pontosan szétírva, hogy ennyi készpénz, ennyit fizettek kártyával, csekkel stb. A kp-s rész általában különbözik, néha csak pár centtel, de néha több dollárral is. Néha a vásárlók mondják, hogy tartsam meg az aprót, esetenként az csak egy penny, de nem rakom vissza a kasszába, mert akkor az már +0.01 dollárnak számít aztán másnap a számolásnál. Na de megint nagyon belemerültem ebbe.

Csütörtökön volt egy meeting, amin az összes pénztáros részt vett. Bemutatták Z-t és engem, hogy mi lettünk a supervisorok. Megbeszéltünk néhány alapszabályt, pl. hogy a 30 perces ebédszünet az 30 perc, nem több, nem kevesebb. Aztán M pénztáros mondta, hogy ő néha nem tudja kiszámolni, hogy mikor kell visszajönnie ebédről és hogy őt egészkor engedjük el, mert akkor tudja -.-

Nem tudom, hogy ez a tényállás egész USA-ra jellemző vagy csak Colorádóra vagy Denverre vagy csak erre a közegre a SAL-ban, amibe belecsöppentem, de a többségnek fiatalon gyereke van. Pl. ott van Octavio, aki 21 éves és 6 éves fia van :O Mondta, hogy 15 évesen még nem tudta mi az az óvszer :O Most született meg a másik gyereke is. De pl. Ch a jófej menedzser, tudtam, hogy van egy 1 éves kislánya, de kiderült, hogy csak véletlenül és egyedül neveli. Vagy H, (aki nem hispán származású), mondta, hogy az első fiát 17 évesen szülte. Vagy G, a hülye menedzser, most lett nagypapa 43 évesen, a lánya 25 éves, de akkor az azt jelenti, hogy ő is csak 18 volt, mikor gyereke lett. És még sorolhatnám, már majdnem csak én lógok ki a sorból, szokták is kérdezni, hogy mikor lesz gyerekünk. A mi üzletünkben nem lehet pl. óvszert kapni, viszont terhességi tesztet azt meg igen. Egyébként, ha így belegondolok, nem láttam még élelmiszerboltban óvszert. Itt pl. szórakozóhelyen, a WC-ben sincs óvszerautomata, de nagyon hasznavehető gombfoci automatát már láttam :D Abortusz elleni tüntetést is már láttam a buszból. Talán itt annyira nem kell aggódni, hogy miből futja majd kajára, meg kapják a segélyeket is. Vagy csak túl sok 16 and Pregnant sorozatot néznek és kedvet kapnak a gyerekcsináláshoz. Vagy épp a SAL-ban dolgozik az összes ilyen sorsú ember. Nem tudom. De ott van egy másik 21 éves pénztáros, akinek nem gyereke van, hanem válópere, mert nem tudnak megegyezni a volt férjével.  Zajlik itt az élet.

Az egész hétvégén a „420“ akció zajlott. Vagyis a cannabis világnapja, amit április 20-án ünnepelnek. Két sarokra tőlünk a Kapitóliumnál volt felállítva 2 színpad, ahol különböző rendezvényekkel és koncertekkel várták az érdeklődőket. Mi is vasárnap úgy gondoltuk megnézzük, miféle zsúr ez. Viszont én 4-ig dolgoztam, így aztán csak úgy 6:20-ra értünk oda, de már feltűnt, hogy mindenki kifelé jön onnan. Hát igen, 6-kor lett vége a bulinak és már nem engedtek be senkit. Bánatunkban csak gondoltuk körbemegyünk a kerítés mentén és végül találtunk egy kis rést, ahol nem volt összeillesztve a kerítés, így sikerült belógnunk. Már amúgy épp rakodtak össze, nem volt semmi érdekes, de azért ellőttem pár képet. Ez a hivatalos weboldala a rendezvénynek. A fellépők közül csak Wyclef Jean és B.o.B. mond valamit. A Red Rockson meg Snoop Dogg lépett fel a 420 alkalmából. Még mielőtt kiköltöztünk volna Denverbe, nézegettünk lakáshirdetéseket és soknál oda volt írva pl. hogy „420 friendly“, ezt akkor nem értettük, mit jelent.

Jelentkezett az a fickó is, aki múltkor az üzletben megkérdezte, hogy magyarok vagyunk-e. Elmentünk vele és a feleségével egy olyan étterembe, ahol ping-pongozni is lehetett. Jól elütöttük az időt (micsoda szóvicc). Nagyon jó fejek, sokat nevettünk, főleg a végefelé, mikor Ricsi elkezdte magából ontani a sok hülyeséget. Sajnos, ők már szombaton költöznek vissza Magyarországra.

Ezen a héten az egyik menedzser, akit nem szoktam sokszor említeni, de hívjuk A-nak, szabadságon van. Képzeljétek hétfőn én voltam csak az üzletben délig, mint „menedzser“. Előző nap kaptam kulcsot, elmondták mi a riasztó kódja és magamrahagytak. Így aztán 7-re mentem, kilakatoltam a bevásárló kocsikat, felkapcsoltam a világítást, kikapcsoltam a riasztót, pénzt számoltam. Izgultam, hogy a 8-ra jövő pénztáros időben megérkezzen, különben még a kasszánál is én lettem volna. Aztán John a húsrészlegről behívott, hogy beteg és ma nem tud bejönni, akkor felhívtam Mike-ot, hogy jöjjön be hamarabb, de nem vette fel. Írtam neki sms-t is, de végül 9-kor láttam, hogy megjön. Jöttek valamilyen építészek is, akik fel akartak menni a tetőre és hogy kell a kulcs. Nekem csak egyetlen kulcsom volt, de szerencsére, az nyitja az összes zárat és lakatot az üzletben :D Átvettem valamilyen csomagot is, közben hívogattak a raktárból, hogy akkor lesz-e szerdán szállítás, hát honnan kéne azt tudnom. G nem vette föl a telefont, aztán írtam neki, hogy ezt a számot hívja vissza, mert sürgős, aztán visszaírt, hogy „got it thanks“, hogy megvan, köszi. 13000 dollárt raktam félre a széfbe, annyit kerestünk előző nap, gondolom, Húsvét miatt volt ilyen nagy a forgalom. De szerencsére nem jött épp a rabló. Pénztáros M is sokszor hívogatott, sztornóhoz meg hasonlókhoz. Aztán délben megérkezett G és fellélegeztem :D Annyira kimerültem aznap, hogy hazamentem és mialatt Ricsi elment fürödni mély álomba szenderültem és nem lehetett engem felébreszteni. Holnap ugyanez vár rám, jaajjj, majd gondoljatok rám. Aztán minden visszatér a rendes kerékvágásba.

Jaa és április 21-én volt fél éve, hogy betettük a lábunkat az Újvilágba. Durva mi?

Még kívülről	Már bent
Színpad és a sok szemét	Valaki elhagyta az öltözékét

Nem lehetett felmenni

Az egyik nap Ch a jófej menedzser, kizárta magát az irodából és megkért, hogy másszak át a pihenő szobából az irodába a mennyezeten keresztül. Eléggé filmbe illő jelenet volt és hogy fokozzam az izgalmakat egy kicsit le is szakadt a plafon, de nem estem le, csak aztán Ch mondta, hogy inkább akkor jöjjek vissza, de már oly közel voltam, úgyhogy aztán sikerült bemásznom és kinyitnom neki az ajtót.

Lyuk a plafonon

Valamelyik nap épp a Safewayben vásároltunk, mikor egy fickó kicsit furán, de mégis megértettem, hogy magyarul, megkérdezte, hogy: „madzsar vagy?“ :D Mert, hogy csak a Tisza cipőm miatt gondolja. Aztán kiderült, hogy élt Magyarországon és mindhárom gyereke ott született, a felesége meg görög, ja ő amúgy amcsi volt. Még azt is mondta, hogy Magyarország a világ legjobb országa :) [ha van pénzed és nem érdekel a politika - a szerk. megj.] Aztán számot cseréltünk és talán írunk is nekik, hogy akarnak-e találkozni, mert amúgy 2 hét múlva költöznek vissza Európába.

Április 4. egy nagyon fontos dátum, mivel akkor van apu születésnapja és tavaly azon a napon kötötték be a fejem. Így múlt pénteken ünnepeltük az első házassági évfordulónkat Ricsivel. Ezen felbuzdulva, munka után ellátogattunk a Jumpstreet-re. Ami egy ugrálós hely, tele faltól falig nyúló trambulinokkal. Lehetett pl. kosárlabdázni is trambulinról, már tudom milyen érzés felugrani egész a palánkig és bezsákolni a labdát. Lehetett kidobóst is játszani a többiekkel, az is nagyon szuper volt, mert ott is trambulinokon kellett közben ugrálni és eltalálni az ellenfeleket. Vagy volt egy nagy gödör tele szivaccsal, ahova bele lehetett ugrani, aztán elég nehéz volt kimászni :D Sajnos, képeket nem készítettem, mert bezártam a telefonom az öltözőben egy szekrénybe, amibe 4 db. negyeddollárost kellett bedobni és így is csak 3 volt nálunk, de lenéztem a földre, ahol épp megpillantottam egyet és így meglett a hiányzó negyeddolláros és ha kinyitottam volna, akkor megint bele kellett volna dobni újabb aprókat és ahhoz fel kellett volna váltani a pénzünket, szóval macerás volt és ugrálni akartunk, remélem, megértitek. A belépőt egyébként egy kuponos oldalon, a  groupon-on vettük meg, ahol mindenféle cégek kínálják a kedvezményes termékeiket és szolgáltatásaikat, olyan mint mondjuk Magyarországon a Bónusz Brigád.

Trambulinok forrás:google

Trambulinos kosárlabda

Szivacsgödör

Most hétvégén a Doors Open esemény zajlik Denverben. Mikor megláttuk, hogy be lehet menni a Republic Plazaba is (ami a 218 m-rel Denver legmagasabb épülete), nagyon megörültünk, mert azt hittük fel lehet majd menni a legfelső emeletre és kinézni Denverre. Sajnos csalódnunk kellett, mert csak az előcsarnokba és az alagsorba lehetett bemenni, ahol megnézhettünk egy elég érdekes kiállítást. Ezek az alkotások mindenféle régi tárgyakból és újrahasznosított kellékekből készültek. Meg mindeféle ingyenes „tour“-ra is be lehetett jelentkenzni, de mi azt gondoltuk, elég lesz kinézni majd az épületekből, így nem is terveztünk be ilyet, ezért már majdnem minden tárlatvezetés be volt telve. Talán majd jövőre ügyesebbek leszünk :) Aztán bementünk egy másik magas épületbe, ahol szintén nem volt semmi érdekes, csak pár sátor, az egyiknél reklámtáskák álltak az asztalon és annyira kíváncsi voltam, hogy vajon mi lehet benne, hogy gondolom meglátták rajtam és mondták, hogy elvehetek egyet :D volt benne egy palack víz meg egy lakberendezős magazin. 

	Nem fért bele a képbe	Ricsi dolgozósarka

Autónk még mindig nincs, de most nem is annyira baj még, mert nem tudjuk még, hogy hol parkolnánk, mert az összes környező parkoló fizetős. Valamint át kell iratni az autót Ricsire, amit csak hétköznap lehet és hol Ricsinek nem jó, hol Mike-nak. De ha végre meglesz, akkor szólok mindenképp.

Ezúttal mi küldtünk haza csomagot, kicsit megijedtem, hogy gond van, mert a nyomkövetésen 3 nap után is azt mutatta, hogy még Denverben van a csomag. De aztán nagyjából 12 nap alatt megérkezett. Küldtem pl. konzerv jalapenot, mert itt mindenhez azt eszik és szerintem egész finom. Meg még sok mást is, ami nem annyira érdekes :D Még nem említettem a Bath and Body Works üzletet, ahol mindennek olyan jó illata van. Egyszer vettem ott egy testápolót és miután bekentem magam, állandóan szagolgatnom kellett magam, mert olyan finom illatom volt :D és a pizsamám is átvette azt az illatot, mindig szépeket álmodtam :D najó nem :D Itt vettem anyunak is egy Pure Paradise nevű krémet és azt is annyiszor megszagoltam, közben arra gondoltam, ahogy egy trópusi szigeten a fehér homokos parton szaladok, fölöttem a végtelen ég és a türkizkék óceán habjai nyaldossák szökkenő lábaim. Remélem, anyu is hasonló érzéseket táplál a testápoló iránt.

Néhány véletlenszerű tény:

- Ricsiék minden pénteken egy Chipotle nevű mexikói étteremben ebédelnek. Ez hagyomány.

- Vasárnap állítólag havazni fog, pedig már olyan jó idő volt.

- Befejeztem a Sárkányok táncát, azaz A tűz és jég dala 5. kötetét. Már épp Az éhezők viadalát (Hunger games) olvasom, de annak is az utolsó fejezetét, mert olyan érdekfeszítő volt, hogy pár nap alatt kiolvastam. A filmet még nem láttam. Brünnben olyan sok embernél láttam Kindlet vagy könvyet a villamoson, itt valahogy nem annyira divat és munkában is csodálkoznak, mikor olvasni szoktam a szünetben :D
- Ricsi kedden megy a szóbeli felvételire, a munkából alig akarták elengedni, pedig csak kb. 2 óráról lenne szó

Nagyjából ezek történtek az elmúlt napokban.  :*

Túl sok jó dolog :)

Még a hét elején azt írtam fel magamnak jegyzetként, hogy „fénymásolt kulcs”. Ugyanis G lefénymásolta nekem a kulcsa vonalkódját, így már nem kellett menedzsert hívnom a sztornónál vagy ha láttam, hogy valamelyik pénztárosnak csak a kulcs kell, akkor a segítségére siettem. Meg már árut is visszacseréltem, mikor G teljesen egyedül hagyott az üzletben, mert hogy el kell ugrania valahova 10 percre, de kb. 1 óra lett belőle. Viszont csütörtökön kaptam egy igazi, saját vonalkódot, így már én vagyok a 106-os számú supervisor :D Továbbá 1 dolláros fizetésemelést is kaptam, mert hogy nem akarnak elveszíteni, mint Ricsit, ja meg hogy „extremely smart” (rendkívül okos) vagyok :D Negatívumként azt hozta fel, hogy csöndes vagyok. És ez ilyen berögződés maradt a fejében, pedig hozzá már direkt jó hangosan beszélek. Mert G-ről amúgy tudni kell, hogy nagyon hangos és Napóleon komplexussal küszködik. Kíváncsi lennék, hogy viselkedne, ha nyerne Szlovákiába zöld kártyát és senki se beszélné az ő anyanyelvét és mindent nulláról kéne kezdenie. De már kieszeltem valamit, ha megint elkezdené ugyanazt a beszédét arról, hogy halk vagyok, mert mindig ugyanazt mondja, majd leírom, ha sikerült :D Inkább ő is néha befoghatná és kicsit összeszedhetné magát. Most megint nagyon mérges voltam rá. Mert ugye szorgalmasan csinálom a pékrészleget, mindent megszámolok ott abban a dermesztő hideg fagyasztóban, olyan szép rendet raktam, végre mindennek megvolt a helye. Ismét jó rikító narancssárga szövegkiemelővel bejelöltem, miket rendeljen. Erre föl rendelt egy akkorát, hogy be sem lehet férni a fagyasztóba és megint olyan dolgokat, amik nem kellenek. Mikor mondtam neki, akkor meg ráfogta H-ra, hogy ő csinálta a megrendelést :D De természetesen nem H volt, mert beszéltem vele is. Már egyáltalán nem csinálom lelkesen, kihozom, ami kell, aztán ha akarja számolja meg ő, miből mennyi van, mert szerintem az életében nem járt még a fagyasztóban. Legyen most ennyi elég a gyökér naplóba, mert csak felhúzom magam.

Ricsinek nagyon tetszik az új munkája. Két sráccal dolgozik együtt, akik közül az egyik eleinte nem szerette, de egyszer elmentek együtt a vadasparkba az ebédszünetben, ahol bölényeket láttak és azóta jó barátok. Épp az ellenkezőjét kell csinálnia, mint a SAL-ban. Itt a raklapról rakodás helyett, raklapra rakodik, valamint targoncát is vezet néha, amit nagyon élvez.(habár az első nap átment vele egy ajtón, ami csukva volt). Ezt a munkát addig fogja végezni, amíg fel nem veszik villanyszerelőnek, az írásbeli vizsgán sikeresen átment, a szóbelire április 15-én kerül sor.

Az történt továbbá, hogy múlt szombat reggel, mikor 7-től dolgoztam, mert pénzt számoltam, bejött H, (spanyolul J), és adott 2 VIP focijegyet, mert hogy ő most nem tud elmenni és hogy aznap 4-kor kezdődik a meccs. Fogtuk magunkat Ricsivel és részt is vettünk ezen az eseményen, ahol a Colorado Rapids játszott a Kansas City ellen. Külön elzárt, VIP-s lelátón ültünk és közben annyit és azt fogyasztottunk, amit csak akartunk, mert minden ingyen volt. Sajnos, a hazai csapat kikapott 2:3-ra, de mi azért jól szórakoztunk, egyébként Ricsi Kansasnek szurkolt :D

Még aznap, Mike a húsrészlegről, úgy gondolta, hogy nekünk adja a régi autóját, INGYEN. :O Ez a dolog folyamatban van még, de tényleg komolyan gondolja :D Annyit tudunk, hogy Acura márkájú. Munkában már elmondta mindenkinek, hogy milyen bőkezű és egy csomóan kérdezték, hogy húú Mike oda akarja nektek adni az autóját? :D 

Simontól, a házmestertől is kapott a Ricsi megbízást és most neki is besegít 10 dolláros órabérért. Pl. múlt héten valamilyen papírokat kellett becsúsztatni a lakásajtók alatt, a mi lakóházunkban, meg még 10 perc gyaloglásra innen egy másikban. Nagyjából 1 óránkba tellett ez az egész, de Simon 4-nek számolta és másnap már várt a 40 dollár egy borítékban. Az új megbízása pedig az, hogy más apartmanok után kell kémkednie és az alibije, hogy egy külföldi diák, aki ügyvédi gyakornoki programban vesz részt és csak fél évre kell neki lakás és mindenféle infókat ki kell derítenie.

Jaa nem szabad elfelejtenem még, hogy Ricsi ültetett paprikát és paradicsomot, egyelőre még csak kis tálakba, de már 2 kis hajtás ki is bújt a földből :) Szeretnénk majd kibérelni egy kis kertet, ahova majd kiültethetjük a növényeket.
Sajnálattal vettem észre, hogy márciusban mindössze csak két bejegyzést sikerült megírnom. Ne féljetek, nem apadt a lelkesedésem a blogírás iránt, de sokszor nem is történtek említésre méltó dolgok. Igyekezni fogok azért legalább hetente írni, hogy enyhítsem fékezhetetlen olvasási vágyatokat. Puszi!

A Colorado Rapids kabalájával	Ingyen kaja, ingyen sör	Paradicsom