Go Broncos!

A számítógépem felmondta a szolgálatot, de már szerelik (mire ezt megírtam, már meg is szerelték, csak még nem mentünk érte). Ezért Ricsivel osztozunk az ő gépén és így nem is tudtam írni. Most ő délutános, úgyhogy itt a nagy alkalom, hogy gyorsan összefoglaljam a történteket.

A pénztárgép méri, hogy percenként mennyi terméket húzunk le. Minden héten kiteszik a faliújságra, hogy ki volt a 3 leggyorsabb. Képzeljétek, most 2. lettem, igaz, holtversenyben Jessica M-mel, de örültem neki. Az átlagom 16 volt, tehát percenként 16-ot pittyentek. Persze, semmilyen jutalmat nem kapunk ezért, csak szakmai elismerést :D Arról is van egy táblázat, hogy az adott héten mennyit tévedtünk, hogy jól adtunk-e vissza. Múlt héten 86 centtel tévedtem, az egész jó. 5 dollárig nem szólnak semmit.

Múlt héten megesett, hogy nekem reggel 8-ra kellett mennem, Ricsinek meg csak délután 2-re, de felhívtak a munkából, hogy be tudna-e jönni Ricsi is reggel. Nem annyira szeretjük ezeket a last minute ötleteket, de neki elég volt 10 perc az elkészüléshez, úgyhogy mindketten beértünk. Aztán hétfőn a beosztás szerint mindketten reggel 8-tól dolgoztunk volna, de Ricsit hazaküldték, mert hogy csak délután jön meg a rakomány és hogy menjen vissza majd 3-kor. Horhé volt olyan kedves és hazahozta őt autóval :) Utólag kiderült, hogy megnézte a lakást is :D

Hétfőn bejött Horhé és mondta, hogy szurkolnunk kell a Broncos-nak, már korábban írtam, hogy az az itteni amerikai focicsapat. Behozott ilyen narancssárga törölközőket és megbízott vele, hogy tegyem őket valamilyen jól látható helyre. Majd később hozott narancssárga szalagokat is és rám bízta a dekoráció elkészítését. Nem lett túl szimmetrikus, de mindenkinek tetszett. Szóval Go Broncos, akármi is a tét :D Örülünk, hogy ismét ilyen fanatikus sportrajongó helyre jöttünk, Brünnben is megőrültek az emberek egy-egy Kometa hokimeccs alkalmával, csak ott kék-fehérbe öltöztek olyankor.

Egyik vásárló kérdezte, hogy megkóstoltam-e már a zacskós cukornádat, mert hogy meg kéne. Akkor döbbentem rá, hogy milyen igaza van, ki kell próbálnom dolgokat, amik nálunk nincsenek. Mielőtt megvettem volna, azért megkérdeztem Octaviót, hogyan kell ezt megenni és mondta, hogy csak meg kell rágni és aztán kiköpni. Hasznos infó volt ez, mert tuti megpróbáltam volna megenni az egészet, mint amikor életemben először megettem egy zacskó sült gesztenyét héjastól, mert senki sem világosított fel a fogyasztásával kapcsolatban. Azóta már elrágcsáltam egy darabot, de nem lesz a kedvencem. Olyan, mintha nádat rágnál, majd ilyen cukros lé kifolyna belőle. :D De állítólag még egészséges is.

Kiderült, hogy a ház bejárati kulcsával ki lehet nyitni a mi lakásunk ajtaját is. Ezért most kicsérelte a zárat egy Rigo nevű karbantartó fickó. Nagyon mókásnak találtuk a nevét. :)

Ricsi most lázasan tanul, mert távúton végzi a londoni Goldsmith University Creative Computing szakát és le kell adnia a beadandókat. Így mostanában nem is voltunk nagyon semerre szórakozni. De most gyűjtünk, mert a nyárra tervezünk egy nagy nyugati parti körutat a legjobb testvéremmel és a kedves barátnőjével egyetemben.