Hó és hó mindenütt

Akár minden bejegyzésemet kezdhetném bocsánatkéréssel, amiért nem tudok gyakrabban jelentkezni. Sajnos, tényleg nincs túl sok időm írni, de ma épp szabadnapom van és megpróbálok egész nap pizsamában maradni és beszámolni mindenről, amivel elmaradtam.

Az én beosztásom kétféle szokott lenni, a hét vasárnappal kezdődik, mikor a "zárós" hetem van akkor vasárnap, hétfő, kedd, szerda, csütörtök déltől este 9ig dolgozom és péntek-szombat szabadnap, mikor a "nyitós" hetem van akkor reggel 7-től delután 5-ig dolgozom vasárnap, kedd, szerda és pénteken, szombaton meg zárok és hétfő meg csütörtök a szabadnapom. Szóval kéthetente van egy szabad szombatom, mikor Ricsivel közös programokat szervezhetünk.

Egy ilyen szombaton voltunk egy indián fesztiválon. Ott mindenféle "native american"-ek és leszármazottjaik kirakodóvásárt tartottak és lehetett különböző kézzel készített kütyüket (micsoda alliteráció :O ) venni. Persze műsorokkal is szórakoztatták a közönséget, pl. fellépett a Brule zenekar, ami nekünk nagyon tetszett, mondjuk így képzeljétek el, csak ez nem szabadtéri koncert volt, de a táncosok is velük voltak. Megkóstoltuk az indiánkenyeret, ami olyasmi volt, mint a lángos, csak erre még pakoltak húst, babot meg tejfölt is. Finom volt :)

indiánkenyér

Még karácsonyra megleptük magunkat egy puzzleval, amit kb. 2 nap alatt ki is raktunk. Ez talán nem hangzik annyira érdekesnek, de azért leírom, mert még kép is készült a folyamatról. :D

Itt az USA-ban már sokszor csalódtam az emberiségben és a következő eset is csak megerősíti ezt. Van a J nevű lány, még valahol a blog elején említettem, hogy ez az a lány, akinek 4 lánya van, a férje jelenleg börtönben és egyébként csak délutános műszakokat tud vállalni hétköznap, hétvégén meg délelőttösöket. Szóval sokszor miatta van a beosztás átrakva, hogy neki megfeleljen. Ja és a jófej volt menedzser testvére, de ég és föld ez a két személy. Ahhoz képest, hogy milyen körülmények között él, nem tesz meg semmit azért, hogy ne veszítse el az állását, állandóan késik, ha olyan a kedve, akkor mogorva és mindenkivel bunkó, mert megteheti. Viszont, mikor valaki a munka kezdete előtt behív, hogy nem tud bejönni, akkor figyelmeztetést kell adnunk. Attól függ a figyelmeztetés súlyossága, hogy hányadik esetről van szó. J-nek már 4 ilyen figyelmeztető papírja volt és egyik héten be volt osztva szombatra és vasárnapra reggel 8-ra, tehát nyitásra. Az ilyen nyitó pénztárosok nagyon fontosak, hogy megjelenjenek, mert ilyenkor a menedzser még az irodában fejezi be a pénzszámolást és ha valaki késik vagy be se jön, akkor a menedzsernek kell beállnia a pénztárhoz és lehet, hogy következő pénztáros csak 10-kor jön. Szóval ez a J behívott szombaton fél 8-kor, hogy ő nem tud bejönni, mert megsérült a lába. Ilyenkor a menedzser megpróbál valakit behívni helyette, de természetesen szombaton reggel fél 8-kor senki sem veszi fel a telefont.G nagyon mérges volt. J mondta, hogy vasárnap már be tud jönni, ezért nem raktunk be helyette mást. Erre vasárnap is ugyanezt megtette, behívott reggel fél 8-kor, hogy ő akkor mégsem jönne. Egyik esetnél sem én voltam épp a felelős menedzser, mégis nekem kellett J-t 3 napra felfüggesztenem. Egész nap azon gondolkodtam, hogy hogy fogom neki ezt megmondani. Mikor bejött dolgozni egy szerdai napon, behívtam őt az irodába, hogy beszélnem kell vele. Először megkértem, hogy mesélje el, mi történt, mivel én nem voltam jelen ezeknél az eseteknél. Erre teljesen kiborult, levágta az orvosi igazolást az asztalra és hogy megsérült a lába és hogy már ezt mondta... jól van, de nem nekem te nyomorék, gondoltam magamban :D Na ez a rávezetés nem sült el jól, úgyhogy mondtam neki, hogy itt van ez a figyelmeztetés és a szabályoknak megfelelően fel kell függesztenem őt 3 napra. Erre megint kiakadt és mondta, hogy hívjuk fel G-t. Felhívtuk, de ugyanazt tudta csak mondani neki, J már majdnem sírt és hogy ez milyen igazságtalan. Aztán az volt az utolsó kérdésem, hogy tudsz ma dolgozni, mondta, hogy nem és hazament. Végig olyan stílussal beszélt hozzám, mintha a Mónika showban lennénk, nekem végig faarcom volt, a hangomat se emeltem fel, semmilyen érzelemet nem közvetítettem felé. Aztán másnap, mikor nekem szabadnapom volt, J bement reggel és beszélt G-vel és elpanaszkodta, hogy én milyen aggresszív voltam vele és hogy nem ilyen hitványul kellett volna beszélnem vele. Meg ugye van az az óra, ahol be kell jelentkezni a műszak elején és hogy én ott kijelentettem (kipuncholtam) őt és hazaküldtem. Persze, ezt nem hitte el G sem, meg amúgy is megnézhettük volna a kamerákat, de szükségtelen volt. Az eset után J nem nagyon szólt hozzám, én köszönök neki, ő nem annyira. Tegnap mondjuk épp jó kedve volt még mosolygott is rám, lehetett vele beszélgetni is. Eléggé kiismerhetetlen emberi lény, de én sosem voltam haragtartó, sőt most sem haragszom, csak az nem tetszett, hogy elferdítette a t˜örténetet és hogy neki örömet okoz, ha rosszindulatú lehet...

Ami miatt most nagyon boldog vagyok, az az, hogy a testvérem megint meglátogat, április 18 és 24 között. Mivel a londoni cége, ahol dolgozik valamilyen prezentációt fog itt tartani valamilyen programról :D A részleteket még meg kell kérdeznem, de az a lényeg, hogy jön :)

Aztán májusban meg mi megyünk :)

A legaktuálisabb esemény az, hogy voltunk síelni megint Winter Parkban. Ezúttal 2 napra mentünk, péntekre és szombatra. Péntek délutánra már hóesést ígértek. Még péntek reggel 7-kor, mikor indultunk, tiszták voltak az utak, simán odaértünk. Aztán olyan 10 fele elkezdett havazni, de nagyon élveztük ezt síelés közben. Úgy döntöttünk, hogy felmegyünk a legmagasabb pontra, ami 3676 méter magasan fekszik és onnan lesíelünk. Már a felvonóról láttuk, hogy kezdünk nem látni semmit a ködtől. Eléggé kalandos volt onnan lejönni, de megérte :D Szó szerint az arcunkra fagyott a mosoly a hidegtől :D Aztán úgy gondoltuk, hogy jobb, ha csak alacsonyabb fekvésű pályákon ropjuk. Ricsi mondta, hogy ő ott fönt kék pöttyöket látott, biztos az oxigénhiány miatt. :D A szállásunk Grand Lake-en volt, ami egy kb. 400 lakosú település egy nagy tó (Grand Lake) mentén. A nagy tavat is megnéztük, de az egészet hó lepte. Nyáron jó lenne ide visszajönni, mert biztos akkor is nagyon szép lehet. Az egész faluban csak 1 stopptábla van és úgy is igazítottak el, hogy a táblánál jobbra :D Ja és itt télen szabad motoros hószánnal is k˜özlekedni az utakon :D Szombaton is egy nagyon jót síeltünk. Mi otthon úgy mondjuk, hogy sízni és nem úgy, hogy síelni. Ricsi szerint az úgy nem helyes :D De akkor a sózni miért az és miért nem úgy mondjuk, hogy sóulni :D Na mindegy, szeretek sízni :D A hazaút már nem volt annyira zökkenőmentes. Hatalmas hóvihar kerekedett és a hirtelen lehullott hó miatt nem is lehetett látni a sávokat, mindenki ment, amerre tudott. Majd jött egy emelkedő, amin ilyen araszoló tempóban már sok autó nem tudott haladni. A mi kis Olíviánk is másfele akart menni, mint amerre irányította Ricsi. Aztán felszereltük a hóláncot és már szótfogadott. Denver előtt elromlott az ablaktörtőnk is, már csak a fények alapján tájékozódtunk. Izgalmamban megittam egy fél gallon vizet és már annyira kellett pisilnem, hogy majdnem sírtam, pedig már csak pár utca volt hátra, de olyan rossz volt a forgalom a városban és már alig bírtam visszatartani :D Végül minden jóra fordult, hazaértünk épségben és eljutottam WC-re is. 

a csúcson

mikor leértünk

kilátás a szobából

az a bizonyos tábla

Grand Lake

szállás

Hazaút

Még mutatok egy számot, ami néha szól nálunk az üzletben. A szám hallattán elképzeltem egy éneklő mexikói asszonykórust, aztán megnéztem a klipet és valahogy nem passzolnak ezek a rendőrautó előtt twerkelős nők a zenéhez :D Íme

Jaaaa, majdnem elfelejtettem! Átköltöztünk egy nagyobb lakásba, már van külön hálószobánk is. A házmester ugyanaz maradt. Ez a lakás nagyon jó környéken van, még mindig a belvárosban. Vettünk néhány bútort is az Ikeában és egy nagyon kényelmes ágyat is. Eleinte felfújhatós ágyon/matracon, majd a kinyitható kanapén aludtunk és most már eljutottunk az igazi ágyig :D

Ricsi is jól van :) csak gondoltam leírom, mert kevésszer említettem őt meg ebben a bejegyzésben.

Vigyázzatok magatokra!

A füves süti esete

Nem is tudom, hogy kéne elkezdenem ezt a bejegyzést. Az történt ugyanis a munkahelyemen egy szombati napon, mikor én voltam a felelős záró menedzser, hogy az egyik lány rosszul lett. Mózes odajött hozzám és mondta, hogy a raktáros lány nem érzi jól magát és hogy hazamehetne-e. Mondtam, hogy először beszélnem kell vele, aztán meglátjuk mit tehetünk. Néhány perccel később Mózes mondta, hogy menjünk az irodába, mert baj van. Ugyanis ő kiderítette, hogy az a lány azért nem érzi jól magát, mert füves sütit evett a szünetben. Mi van? Hogy jutott hozzá?! Kiderült, hogy az egyik fiú a zöldségrészlegről hozott olyat és a csaj meg akarta kóstolni, ezek ketten amúgy egy párt alkottak és jártak. Egyébként a lány kb. 40 kiló lehet vaságyastul és ez volt az első alkalom, hogy ilyet csinált. Miért pont a munkában, azt nem tudom. A fiúnak meg olyan vörösek voltak a szemei, mint egy albínó nyúlé, de ő tagadta, hogy evett belőle, de aztán bevallotta, hogy igen. Majd mondtam, hogy hívják fel a lány szüleit és vigyék haza. A csaj úgy be volt már tompulva, hogy már csak spanyolul beszélt, az angolra nem reagált :D Aztán eljött érte az anyukája és minden visszatért a megszokott kerékvágásba,  mindenki végezte a dolgát, nem volt semmi probléma a fiúval sem, aki azért egy alapos fejmosást kapott tőlem és Mózestől is. Megígérte, hogy ilyesmi nem fordul többé elő. Ezért úgy gondoltam, ennyi, megoldottam a problémát. Viszont valaki elmondta aztán a másik menedzsernek, aki másnap már tudott róla, de ő sem szólt Gregnek, viszont láttam, hogy mindegyikkel beszélt az irodában, de nekem nem szólt, hogy tudja és én sem mondtam, hogy tudok erről. Majd hétfőn Mózes mindent kitálalt Gregnek, akinek nagyon rosszul esett, hogy ez szombaton történt és hogy hozzá csak most jutott el. Anyukám szerint ezzel Mózes nekem akart ártani. Mózes amúgy mondta, hogy én ebből maradjak ki, tegyek úgy, mintha nem tudnék róla. Mondtam, hogy ez butaság és elmeséltem én is az egészet G-nek az én szemszögemből. Meg hogy nem azért nem szóltam, mert nem bízom benne, hanem azért, mert talán rosszul mértem fel az egésznek a súlyát és pont azt nem akartam, hogy elveszítsük ezeket a munkatársakat, azért mert egy ilyen hibát vétettek és elhittem, hogy ez volt az első és utolsó eset és mindenki hibázhat. Aztán G szólt a nagyfőnöknek, aki engem előléptetett meg múltkor. Ő aztán kihallgatott mindenkit, kivéve engem meg a másik menedzsert és elbocsátotta a lányt, a fiút a zöldségrészlegről és a biztonsági fiút is. Ugyanis az egész történet úgy hangzik, hogy a securitys fiú rendelt füves sütit a zöldségrészlegen dolgozó fiútól, aki valahonnan be tudta ezt szerezni, majd a munkában a lány meglátta és enni akart belőle. Ezentúl már mindent el fogok mondani azonnal G-nek, mert aztán túlbonyolódnak a szálak. Ezek a srácok olyan 17-18 évesek, ez volt az első munkahelyük, Ricsi mondta is, hogy jobb is, hogy ilyen fiatalon megtanulták a leckét, talán később már ilyesmi nem fog az eszükbe jutni.

Ezen a hétfői napon egyébként még meg is dícsért G egy másik dologért. Bevezettünk egy pontrendszert, megnézzük, hogy egyes termékeken mennyit keresünk és ezt aztán piros, kék vagy zöld ponttal megjelöljük, aszerint, hogy hány százalékos a bevétel, a piros a rossz :D  Ezek alapján aztán tudjuk, hogy miből érdemes többet rendelni, minek kéne megváltoztatni az árát stb. Mindig, hogyha bejön valamilyen nagyfőnök, akkor G odahív, hogy magyarázzam el, ennek mi a lényege és eddig mindig nagy sikert aratott :D Aznap először a füves esetről beszéltünk G-vel és rosszul éreztem magam miatta. Később meg bejött egy másik nagyfőnök, akinek elmondtam, miről szól a pontrendszer, aztán G gratulált, hogy ez igen, most a számok nyelvén beszéltem és hogy az a nagyfőnök mondta, hogy libabőrös lett, mert hogy egy menedzser asszisztenstől ilyesmit sose hallott még. :D

Múltkor végül eljutottunk síelni. Viszont nem azzal a snowboard oktatóval, mert ő 1 nappal előtte lemondta az egészet, mert hogy ő már a hegyekben van, de mondta, hogy nagyon jók az utak és hogy nyugodtan mehetünk a mi kis öreg Olíviánkkal (ez a neve az autónknak, mert oliva zöld) Végül így is lett és valóban nem volt semmi gond az utakkal, meg azzal, hogy nincs téligumink. Elindultunk reggel 7-kor, mivel már a nyitásra, 8:30-ra, oda akartunk érni. Valahogyan akkora dugó volt az autópályán, hogy végül csak 10:30 fele érkeztünk meg Winter Parkba. Béreltünk sífelszerelést és irány a csúcs. Ilyen pályák vannak ebben a síközpontban. Hihetetlenül szuper érzés volt ott síelni. :)

Most csak ennyit szerettem volna hirtelen közölni. :*

láttunk egy kikopott seggű őzet :D

Bocsi

Elnézéseteket kérem, tudom, hogy már rég nem jelentkeztem. Nem kell megijedni, nincs semmi különösebb gond :) Elég sok minden történt, amióta utoljára jelentkeztem, most írok ezekről.

Az egyik fő oka, amiért nem tudtam írni, az az, hogy előléptettek! Már assistant manager (menedzser asszisztens) vagyok. Ehhez a pozícióhoz már jár egészségügyi biztosítás is ami sokkal jobb, mint amink eddig volt és ebbe belevettem Ricsit is. Akit bővebben érdekelne az amerikai egészségügyi biztosítás, itt nagyon jól el van magyarázva. A mienkhez fogorvosi ellátás is jár.

A fizetésem is emelkedett, viszont hetente 45 órát dolgozom. Eléggé fárasztó tud lenni, hetente kétszer van szabadnapom, de azok általában mindig különböző napokon, ezen a héten pl. péntek és szombat, de van hogy a hétfő és csütörtök stb. 2 műszakban dolgozom vagy reggel 7-től 5-ig vagy déltől este 9-ig. De nem panaszkodom, mert eléggé szeretem ezt a munkát :) Jövő hét szerdán meetinget tartok a pénztárosoknak, mert vannak hiányosságaik, majd meglátjuk, segít-e ez a megbeszélés. Ez az egész előléptetés váratlanul ért. Ugyanis Ch-t, akinek miután a lánya felépült a lábtörés után, visszajött dolgozni, majd 1 hétre rá áthelyezték őt egy másik üzletbe, mert túl ügyes volt. Úgyhogy nálunk menedzser hiány lett, de G azt hitte, hogy egy másik menedzsert áthoznak hozzánk. Épp mikor mérgesen mentem a hűtőbe, hogy megnézzem mennyi tej kell, mert G megint elfelejtette megrendelni, bejött a nagyfőnök, elbeszélgetett velem és felajánlotta ezt a pozíciót. Ez pont jókor jött, mert már éppen új munkák után kezdtem kutatni, meg az életrajzomat hoztam rendbe, mert már elegem volt, hogy olyan feladatokat végzek el, amit egy menedzsernek kéne és még mindig részmunkaidős voltam. Elég szomorú voltam, mikor Ch elment, mert tőle tanultam mindent, de érdekes módon most G is sok újat mutat, főleg a papírmunkát, amit neki kell elvégezni, de nem szereti, fokozatosan majd megtanulom, meg a számokat ismerteti velem, meg hogy hogyan kell kiszámolni egyes dolgokat, pl. ha valaminek a darabját mondjuk 1 dollárért vesszük, akkor legalább 25%-os bevételt szeretne, tehát 1.39-ért kéne árulnunk és hasonlók. Most meg Mózes tanulja meg azokat a dolgokat, amiket eddig csináltam, pl. a pénzszámolást, nekem még mindig az a kedvencem :D Szóval sok időt töltök a munkahelyemen, de azért van idő a szórakozásra is, néha :D

Egy másik dolog, ami miatt néha lemondtam a blogírásról az az volt,  hogy Ricsitől és tesómtól kaptam egy új számítógépet. Egy ilyen Lenovo-s érintőképernyős All-In-One Computert  és szégyenszemre újra elkezdtem Simsezni :D Mert fekete péntekkor 7 dollárért le lehetett tölteni Sims kiegészítőket és megvettünk hármat.

Egyik barátunk a brünni Lufthansánál dolgozik, így 90 %-os kedvezménye van a repjegyekre és úgy döntött meglátogat minket 4 napra, ez pont a hálaadásnapos hétvége volt. Ja itt még eszembejutott, hogy minden SAL alkalmazott kapott egy egész fagyasztott pulykát hálaadáskor, így muszáj volt nekem is elkészítenem, mert elfoglalta a helyet a hűtőben. Nagyon felkészültem a pulykasütésre és több youtube videót is megnéztem, végül egy Gordon Ramsay-s meg egy másik recept keverékéből készült el a mienk, annyira finom lett! Persze elég időigényes procedúra, ezért nem fogom túl gyakran elkészíteni :D Visszatérve a barátunkhoz...elmentem vele a Kapitóliumba, aminek már megnyitották a kupoláját, ahonnan nagyon szép a kilátás. Majd feltöltök ide pár tőle lopott képet, mert a beszélgetéseink során rájöttem, hogy nem olvassa a blogom :D Elmentünk a Broncos stadionba is, ahol épp valamilyen középiskolás amerikai foci meccsek zajlottak. Pont úgy kell elképzelni, mint az amerikai filmekben, pom-pom lányokkal és rajongó szülőkkel.

Idén karácsonyra kikértem 24-ét szabadnapnak, 25-én meg zárva volt a bolt, így ez volt az aheti 2 szabadnapom, előtte is utána is dolgoztam. Viszont a karácsony nagyon jól telt, skypeoltam a családommal is. Volt karácsonyfánk is idén. A menü rántott hal volt, nekem majonézes krumplival, Ricsinek sült krumplival. Megleptük magunkat egy 4 napos síbérlettel a Winterparkba, ami egy közeli síközpont. 25-én átjöttek Ritáék, kaptunk tőluk egy Cheesecake Factory-s utalványt, amit már el is ettünk azóta. Szóval 2 napig karácsonyias hangulatunk volt, aztán vissza a valóságba. Ricsi anyukájától is megérkezett a csomag, szerencsére, mert tavaly elveszett. Ez az idei csomag tartalmazott egy takarót, amire mindenféle képek rá vannak varrva, pl. Ricsi gyerekkorából, nagyszüleiről, rólunk. Nagyon szép és személyes ajándék, nem is merünk vele takarózni. Ricsitől meg kaptam egy Pearl Jam cd-t, illetve hármat, a denveri koncert van rajta teljes egészében. Ez is egy jópont a PJ-nek, hogy a turné után bármelyik koncertet meg lehet venni audioban, ez azért elég profi :)
Ricsi cége tartott egy karácsonyi vacsorát is. Pontosan este 6-kor kellett a Ricsi főnökének a házánál találkoznunk, ahova oda is értünk és pont akkor parkolt be egy rózsaszín limuzin is. És hát igen, azzal mentünk a Colorado Springsben található Broadmoor szállodába. A főnök felesége foglalta a limót és ő sem tudta, hogy
rózsaszín lesz. Egyébként az a hely nagyon szép, itt megnézhetitek, de mivel sötét volt már, túl sok mindent nem láttunk. Az étel rendkívül finom volt, Ricsi véletlenül 2 főételt evett :D
December 31-én szabadnapom volt, viszont elsején reggel 7-re mentem dolgozni. Ismét a belvárosba mentünk, ahogy tavaly is és a tűzijáték után a Hard Rock Cafe-ban kötöttünk ki, ahol megittunk néhány screwdrivert (vodkanarancsot), de másnap nem volt semmi gond :) Rammstein is szólt a Hard Rock Cafeban, nem is tudtam, hogy azt itt is hallgatják. Aztán még gyorsan összefutottunk Rita&Bálint párossal, akik aznap is dolgoztak, aztán jöttünk is haza úgy hajnal fél 2 fele.

Holnap meg megyünk síelni a Winterparkba. Viszont a mi autónkkal nem akarjuk megkockáztatni ezt a hegyi utat, ezért felraktunk a craigslistre egy hirdetést, hogy utitársat keresünk, akinek van autója. Hívott is egy srác, aki a Winterparkban snowboard oktató, hogy neki bevonták a jogsiját, viszont mindenképp el kell jutnia oda, úgyhogy majd Ricsi fogja vezetni a jeepjét. Reméljük, minden a terv szerint halad majd :)

Vettünk repjegyet is, május 13-tól 27-ig otthon leszünk. Ja és ebből nekem egy hét fizetett szabadságom lesz, juhuuu :D

A hajamat is levágattam egy kicsit. Ricsi nagyon izgult, hogy milyen lesz, de végül tetszik neki :D Nem nagyon szeretek a hajammal bármit is csinálni, néha megmosni is nehezemre esik, ezért jobb ez így :D

A minap bejött egy nő az üzletbe és mondta nekem, hogy mégegyszer nagyon köszöni a segítséget és hogy nagyon hálás, én persze rávágtam, hogy ugyan semmiség. Aztán kérdezte, hogy szeretem-e a tamalest (mexikói étel), mondtam, hogy igen, ő meg, hogy akkor majd hoz nekem. Aztán elment és foggggalmam sem volt, hogy ki volt az a nő. :D Nagyon rossz az arcmemóriám, de szerintem 2 lehetőség van, vagy az a nő, aki elvesztette a telefonját az üzletben és megtaláltuk vagy egy másik a pénztárcáját és visszaadtam neki, de nem tudom. Aztán pár napra rá tényleg hozott nekem tamalest :D Egyébként a tamales valóban finom, kukoricacsuhéba van becsomagolva, azt ki kell bontani és a töltetet kell megenni, aminek a fő összetevői a masa, ami egy ilyen nyers tésztaszerű anyag, ami összetartja az egészet és ezt ízesítik csilivel meg sajttal. Állítólag egyszerű elkészíteni.

Megpróbálok most már gyakrabban jelentkezni! Minden kedves olvasómnak nagyon boldog új évet kívánok!

íme néhány kép :)
 

rénszarvasok a városházán

lentről nem tűnik ilyen szépnek ez a templom

nem estek túlzásba a diszitéssel

a brünni barát

Broncos stadion

pulyka

elmosódott limuzin

a fa

új frizura

 

szép takaró

Életünk napjai

Már írhatnékom volt, most viszont az időm nem engedte. Bele is vágok.

Jártunk Goldenben, a várost még az aranyláz idején alapították. Itt található pl. a Coors sörgyár is, de mi most ezúttal a vasúttörténeti múzeumba látogattunk. A múzeumnak volt egy belső része, ahol egy kiállítást tekinthettünk meg. Sok érdekes dolgot megtudtam pl. a hobókról, vagyis a vándormunkásokról, akik főleg vonatokra szöktek fel és úgy utaztak USA szerte. Volt saját slangjük és különböző jeleket rajzoltak, hogy a többi hobónak felhívják a figyelmét mindenféle dologra, pl. ételre, veszélyre vagy hogy azon a helyen az orvos ingyen kivizsgálja a hobókat stb. Egy másik teremben egy hatalmas terepasztal található, amit valamilyen itteni terepaszal klub tagjai készítettek és folyamatosan dolgoznak még rajta, de hihetetlenül aprólékos. Apukámnak is van terepasztala, ezért el tudom képzelni, mennyi munkát fektethetnek bele egy ilyen nagy méretűbe. A kinti résznél meg lehetett nézni egy csomó mozdonyt, mindenféle szerelvényeket, amikbe bele is lehetett mászni. Lehetett külön jegyet venni egy ún. Galloping Goose (vágtató liba) vonatra, amit még az 1930as években használtak és csak összesen 7 készült belőle, abból 3 most itt a múzeumban működik és az egyikkel körbementünk a múzeum körül. Ezt, sajnos pont nem fényképeztem le. Másnap meséltem az egyik munkatársamnak, hogy voltunk Goldenben, tudod a railroad museumban, ő meg, hogy ja nem tudja, még sosem járt Goldenben :D

Már tavaly is elmentünk az 56-os megemlékezésre, amit a Hungarian Freedom Parkban tartanak minden évben, csak akkor távolról figyeltük az egészet, mert kicsit slamposnak éreztük magunkat a többiekhez képest, meg korosztályban sem illettünk oda. Idén viszont, Ritáékkal mentünk, akik ismernek néhány tagot, így már nem volt olyan ciki :) A megemlékezés után volt egy megbeszélés, ahol mindenki veszekedett, rajtunk kívül, mi meg hallgattuk és ettük a sütiket. Ricsi erre az alkalomra sajtos rolót sütött, ami osztatlan sikert aratott, csak a töltelék túl hígra sikeredett. :)

Felírtam azt is jegyzetként, hogy vettem MBT cipőt. Ez olyan cipő, aminek kerek a talpa és így előre billent minden lépésnél. Eddig egész jó, az első 1-2 alkalomnál szétnyomta a lábfejem és főleg a bokacsontom, de mostanra már kicsit szétgyúrtam, így nem fáj, sőt nagyon kényelmes. Azért vettem, mert nagyon sokat kell talpon lennem munkában és néha fáj a hátam.

Ez most annyira nem is érdekes, mint a Pearl jam koncert! Arra október 22-én került sor a Pepsi Centerben. Mikor a bátyám átküldte az elektronikus koncertjegyeket, már szembetűnt, hogy ez bizony a tervrajz alapján a színpad mögé szól. Aztán végül ez be is igazolódott, mert a színpad mögött ültünk legfönt. Nem volt ilyen háttere a színapadnak, ezért lehetett őket látni, csak épp hátulról.Viszont a hangzás hihetetlenül szuper volt. Raktam egy képet még a 2 évvel ezelőtti prágai PJ koncertről, hogy akkor milyen volt a kilátás Ricsi vállán ülve.  6:30-kor volt a kapunyitás, mi már 6 után odaértünk, de már kígyózó sorok álltak a kapuk előtt és folyamatosan csak jöttek, többen és többen. Végül beengedték a tömeget, mi mentünk rögtön pólót venni :D A prágai koncert alkalmával is vettem, ezúttal Ricsi is meglepte magát egy PJ trikóval. Először azt gondoltuk, hogy lesz előzenekar, de szerencsére nem volt :D Ha lett is volna, olyankor az előzenekart nem is tapsolják vissza, mert már mindenki a főzenekarra kíváncsi. Aztán olyan 8:30-kor rázendítettek és egy lassú számmal kezdtek a Release cíművel. Prágában is lassú számmal kezdtek, a Sometimes cíművel. Akkora súlya van az ilyen kezdéseknek, hihetetlen volt. Végül több, mint 3 órás koncertet lenyomtak, 38 számot eljátszottak, néhány átvett dalt is. Itt megnézhetitek, hogy milyen számokat játszottak.  Már korábbi bejegyzésben írtam, hogy milyen alázatos zenészek ezek és valóban élvezik ők is, amit csinálnak. Elmesélte Eddie, hogy 1990 október 22-én játszották a legelső koncertjüket és megnéztem a setlistet és akkor is a Release-el kezdtek :) Láttam, hogy 2 dobfelszerelésük van és a koncert háromnegyedében egyszercsak megfordultak és a hátul ülőknek is eljátszottak néhány számot. Ha az első sorokban lettem volna, lehet, hogy én is így meg tudtam volna érinteni őt :D Csak azt tudom mondani, hogy hatalmas élmény volt a koncert minden egyes pillanata! 

November 13-án újra LA-be látogatunk, de ezúttal csak 1 napra. Ricsinek lejár az útlevele nemsokára és Los Angelesben van a magyar nagykövetség, amelyikhez CO állam is tartozik.

Ajánlanék egy könvyet is, amit nemrégiben olvastam ki, mégpedig Jonathan Safran Foer-től a „Rém hangosan és irtó közel” címűt. Főleg NY-ban játszódik, köze van a 9/11es terroreseményekhez is és mindent egy 9 éves szemszögéből ismerünk meg. Hihetetlenül jó stílusban íródott és annyira bele tudtam magam élni. Akit érdekel, itt olvashat róla bővebben. Biztos, hogy elolvasom a többi könyvét is ennek az írónak :O

És hogy valami újat is írjak a munkáról és G hülyeségeiről. Erre a hétre én készítettem el a pénztárosok beosztását, mert ez ugye hétről-hétre változik. Odaadtam G-nek, hogy nézze át. Figyelembe vettem egy cetlit is, amin az állt, hogy F szabadnapot kér szombatra, szóval azt megadtam. G meg mondta, hogy ez a beosztás így jó és kirakta a faliújságra. Aztán kiderült, hogy az egyik lány már beszélt G-vel, hogy vasárnaponként csak délután 4-től ér rá, erről persze nekem egy szót sem szólt G, és pont beosztottam azt a lányt, aki aztán telefonált, hogy nem tud bejönni -.- A másik, nevezzük M-nek meg épp nekem panaszkodott, hogy mondta G-nek, hogy hétfőn, szerdán és pénteken reggel takarít, ezért nem tud 8-ra bejönni. Aha, mondom, milyen jó, hogy ezt nekem is megemlítette :) Aztán beszéltem G-vel, hogy elfelejtett néhány részletet megemlíteni a beosztással kapcsolatban és mondta, hogy ez az ő hibája és hogy ezentúl a beosztáshoz már ír jegyzeteket, mert ez Excelben írjuk és hogy akkor fogom látni, mire kell ügyelni.

Aztán egy volt pénztárosunk, aki hirtelen feltörekedett és ő volt az egyik jelölt a menedzseri posztra, de aztán kilépett, mert mindenki utálta őt. Belőle most őrült kuponozó lett. Mondjuk, hogy 300 dollár helyett fizet 1 centet a kuponok használata után. Viszont, azon a kuponon érthetően fel van tüntetve, hogy 1 vásárlás alkalmával 1 kupont lehet elhasználni. Ez a lány, nevezzük Z-nek, meg kb. 50 kupont beváltott. Mikor mondtam G-nek, hogy figyelj, tegnap is itt volt Z, megvette az egész édességkészletünket 1 centért, szerintem, ezen mi veszítünk. Ő erre azt válaszolta, hogy ez így rendben van, mert ez olyan pénz, ami később visszajön, mikor beküldjük a kuponokat és hogy ő megengedte Z-nek, hogy elhasználja az összeset. Mondtam, hogy oké. Aztán ez a lány, kihasználva a helyzetét, olyan kuponokat is elkezdett használni, amilyen termékünk nem is volt :D Mert egy olyan kuponon oda van írva, hogy pontosan milyen termékre érvényes, egyébként valamilyen újságból vágja ki ezeket. Aztán leesett G-nek és rájött, hogy Z megint milyen kuponokat váltott be és most szerintem ki van akadva, mert felhívott a szabadnapomon, hogy képzeljem el, hogy most ez meg az és hogy felhívta már Z-t, hogy ne jöjjön a kuponjaival többször és J-t hibáztatta, mert épp nála fizetett Z és elfogadta a kuponokat. Útálom, hogy mindig a bűnbakot keresi és soha nem ismeri be, ha hibázott.

Kezd elmúlni az agymosás hatása :D El kéne őt megint küldeni egy olyan összpontosításra.

Október 31-én volt a Halloween. Engem ez annyira nem hoz lázba, ezért nem is zavart, hogy aznap zártam és így 9-ig dolgoztam. Majd átmentünk Heatherékhöz, akinél tököt faragtunk és söröztünk. Jó volt :)A tökeink, balról jobbra, Heather denevére, az én sima tökfejem, Ricsi fújtató macskája és Jeremy rémisztő szörnyetege.

Nem tudom, miért csak most, de kaptunk egy biztonsági őrt, aki civilben az üzletben megfigyeli a vásárlókat és 2 nap alatt, 3 tolvajt elkapott :O Szóval, lehet, hogy részben igaz G elmélete, hogy tőle mindenki csak lop XD Ez a securitys fickó amúgy líbiai, de USA-ban született, aztán Líbiában nevelkedett, majd visszaköltözött, de nincs is akcentusa és fehér a bőrszíne. Beszélgettünk és mondta, hogy először azt hitte, hogy orosz vagyok. Ez nem esik túl jól :D Persze, tudok úgy inni, mint egy orosz (na jó nem :D) Múltkor egy vásárló azt kérdezte, hogy én milyen rasszhoz tartozom, hát mondom fehér európai, vagy nem tudom, hogy érti és akkor mondta, hogy igen, látja, hogy nem idevalósi vagyok :D Vagy múltkor az egyik mondta, hogy én biztos zsidó vagyok, aztán úgy köszönt, hogy shalom :D Néznek még néha mexikóinak is. Mindenki azt lát bennem, akit akar. Mikor mondom, hogy Szlovákiából jöttem, akkor vagy az a következő kérdés, hogy: Csehszlovákia? vagy az, hogy: Ott oroszul beszélnek? -.- Vagy még az az italporos fiú is eleinte mondta, hogy neki van egy barátja, aki tud oroszul és hogy akkor tudnék vele beszélgetni, mondtam, hogy jól van, csak az a baj, hogy én nem beszélek oroszul... és akkor az a csodálkozó fej, hogy hogyhogy, hiszen én valahonnan onnan vagyok -.-

Voltunk moziban is a John Wick c. filmen, Keanu Reeves-el a főszerepben. Egész élvezhető volt, nem volt bugyuta sem, de azért akadt néhány kevésbé élethű jelenet. Természetesen a főhős mindent túlélt, pedig azért elég sokat lövöldöztek a filmben. Vagány film, jó zenékkel :D Az előzetes

Ja itt épp havazik :)

Na sziasztok! 

		terepasztal
		sajtos roló

	prágai pearl jam