Gyors téli bejelentkezés

Halihó!

Összejött néhány dolog, amit úgy érzem, meg kell osztanom veletek :)

Nos, ott volt a hálaadás. Azt mindig november negyedik csütörtökén tartják. Szerdán már 15:00-kor elengedtek mindenkit munkából és 8 órának számították be. Idén csak pulykamellet készítettem, ugyanis tavaly nem bírtunk megenni egy egész pulykát. Az volt a jó, hogy a hosszúhétvége minden napján tudtunk skypeolni az otthoniakkal. Este átmentünk Ritáékhoz, ahol aztán Nintendóztunk és babáztunk. :) Ez itt az USA-ban sokkal fontosabb ünnepnek számít, mint a karácsony. Kérdezte is a főnököm, hogy mik a terveink a hálaadásra, kissé csodálkozott, mikor mondtam, hogy semmi különös mivel ezt Európában nem tartjuk, aztán rájött, hogy ők ilyenkor miért is adnak hálát. Mindenesetre nagyon jól esett a 4 nap semmittevés. 

Ricsiék cégénél létezik egy olyan szokás, (mivel összesen csak hárman vannak a cégben) hogy szülinap alkalmából bármit kitalálhatnak és a cég állja. Ricsi azt találta ki, hogy szeretne elmenni a Mythbusters showra, ami december 2-án került megrendezésre. Mivel csak egyszer említettük ezt Ricsi főnökének, teljesen megfeledkezett róla, szóval végül csak ketten mentünk Ricsivel és ki kell találnia valami újat a szülinapjára. :) Ez egy amolyan búcsúturné volt, ugyanis leforgatták a 14. és egyben az utolsó évadot ebből a remek sorozatból. Nagyjából 2 órás műsort adtak elő a végén volt egy ilyen Q&A rész, ahol bárki kérdezhetett tőlük. A különböző feladatokhoz önkénteseket hívtak fel, az utolsót sajnáltam, aki telelőttek paintball labdákkal.

Idén is megnéztük a Parade of Lights karácsonyi felvonulást, amit tavaly kihagytunk, mert akkor épp a Sims-es reneszánszomat éltem :D Két évvel ezelőtt meg brutálisan hideg volt aznap, de azért kimentünk. Épp abban a két évvel ezelőtti bejegyzésben írtam, hogy már alakul a munkahely is és bizony azóta csak dolgozunk és nem volt még fizetett szabadságunk :O Mármint 1 vagy 2 napnál hosszabb. Meg voltunk otthon 2 hetet, de az nem volt fizetett meg pihentető sem, hiszen nagyon sűrű programunk volt. De olyan igazán lustálkodó szabadságunk nem volt azóta. Persze nem panaszkodom, mert örülök, hogy jó állásaink vannak. Csak nem tudok azonosulni ezzel, hogy a munkához nem jár alapból államilag garantált fizetett szabadság. Az én munkahelyemen az évek során kell összegyűjtenem a szabadsághoz az óráimat. Pl. az aki 1 évnél kevesebbet dolgozott ennél a cégnél és már lejárt a próbaideje, tehát én is ebbe a kategóriába tartozom, havonta 4 órát gyűjt össze, viszont maximum 40 óra (5nap) fizetett szabadsága lehet. Aztán ez az óra emelkedik a ledolgozott évek számával. Persze, ha munkát váltok, akkor ez kezdődik megint elölről vagy más paraméterek alapján szabnák meg. Pl. ha a régi munkahelyemnél maradtam volna, akkor megkaptam volna már idén az 1 hét fizetett szabimat. ...

Ja igen a karácsonyi felvonulás remek volt :) 

Tavaly is rendezett Ricsi cége egy karácsonyi bulit, akkor egy menő étterembe mentünk. Idén viszont Vail-be utaztunk, ami egy hegyi település kb. másfél órára Denvertől. Ricsi főnöke, felesége, Ricsi kollegája és két gyereke meg Ricsi is én élveztük a rezidenciát, amit kibéreltek nekünk. Kicsit a Dumb és Dumberre emlékeztetett az egész hotel meg a berendezése :D Este mondták, hogy öltözzünk melegen, így már sejtettük, hogy valami szabadtéri dolog készül. Végül elvittek minket valamilyen tanyára, ahol egy lóhúzta szánon utaztunk a havas éjszakában egy erdőben. Az egyik legnagyobb élmény az volt, mikor a ló elkezdett pisilni és akkora párafelhő keletkezett, hogy nem láttunk semmit :D Ezután vacsoráztunk ott a tanyán, nagyon teleettem magam, mert túl finom volt minden. Miután visszaértünk a hotelbe Ricsi főnöke, a kollegájának a gyerekei meg mi ketten hajnali kettőig kártyáztunk :D Másnap, vasárnap reggel, reggelit készítettünk, ettünk és hazajöttünk. 

Ricsit egyébként már nagyon szeretik és megbecsülik a munkahelyén. Kapott új laptopot, névjegykártyákat és januártól fizetésemelést ígértek neki. :)

Ricsi szülinapja dec. 23-án lesz és ezért dec.19-ére áthívtunk pár embert egy ilyen előszülinapi/karácsonyi bulira. Eljött a BOR család (Bálint, Olivér és Rita), Mariann, a férje, a lánya és az anyukája is épp itt volt Magyarországról és Zsuzsiék is eljöttek, a férjével és 2 gyerekével. A vacsora a visszhangok alapján nagyon finom lett :) Jó volt így együtt, elég nehéz összehangolni az időnket. Ricsi kapott két ajándékkártyát is az Ace hardware-be, ami a kedvenc barkácsboltja :D 

A gyerekek elállították a termosztátot, ezért Ricsi zabos volt reggel, mivel éppenhogy kikászálódott a megfázásból, erre most megint hibernálták őt éjszakára. Azt mondja, már kicsit kapar is a torka. 

 Még néhány érdekes kép:

Gyors őszi bejelentkezés

Múltkor is említettem, hogy a hétvégéink autóval kapcsolatos dolgokkal telnek, hát ez mostanában sem változott és már a tökünk tele van. Ugyanis az Olívia II-ben 2 héttel a megvásárlás után valami elkezdett zörögni és nem hangzott túl biztatóan. Elvittük egy műhelybe, ahol azt állapították meg, hogy ki kell cserélni a vezérműszíjat és hogy ők olyan 700 dollárért "belenéznek", de ebben az összegben még nincs benne az alkatrész és a munka ára. Ezt sokalltuk, ezért próbáltunk olcsóbb megoldást találni. Egyszer említettem, hogy a SAL-ban csehekkel találkoztam és van egy autószerelő műhelyük. Ott dolgozott egy amerikai is velük, de ő végül külön vált a csehektől és egy bejárattal arrébb nyitott egy saját műhelyet. Hozzá vittük Oli II-t és ő 250 dollárt kért az egész műveletért, ha mi beszerezzük a szükséges alkatrészeket. Ricsi meg is rendelte az alkatrészeket és amíg vártuk, hogy megérkezzenek nem vezethettük Oli II-t. Mindeközben a jó öreg Olívia I-et használtuk, de ő meg egy szép napon, munkából hazafele jövet bemondta az unalmast és végül haza kellett vontatni, mert elszállt a hengerfejtömítés benne. Szóval autót kellett bérelnünk a további napokra, amíg vártuk az alkatrészeket. Mikor végre megérkeztek a hozzávalók, vittük is Olívia II-t a szerelőhöz. Egy hétvége alatt el is készült a kocsi, végül 300-at kért, számla nélkül. (Most már mi is tudjuk, hogy hiba volt, mert így nincs rá garancia, de nem tudtuk, hogy egy kontárral van dolgunk) Ricsi mondta, hogy hétfőn bevisz munkába, mert neki is arra lesz dolga. Igaz már a zörgés elmúlt, de megint az autópálya közepén, a dugóban elkezdett túlfűteni a kocsi. Félreálltunk, Ricsi felhívta a szerelőt, aki azt közölte, hogy talán tudja mi lehet a baj, talán nem levegőztette ki hűtőrendszert eléggé, elmondta, hogyan kell, Ricsi megcsinálta és megint jó volt. Majd később láttuk, hogy valami folyik ki az autóból, Ricsi megállapította, hogy az a hűtőfolyadék. Megint felhívta a kontárt, aki mondta, hogy akkor vigyük vissza hozzá, mert hogy valamit elfelejtett visszacsavarni. Ez meg is történt, majd 1 napig megint minden jól működött. Aztán jöttünk haza egyik este munkából és megint láttuk a műszerfalon elhelyezett vízhőfokmérőn, hogy megy fel a mutató, megint melegedett túl a motor. Ismét kiálltunk a leállósávba és Ricsi el akarta végezni a szellőztetős műveletet, meg hogy utántölti a hűtőfolyadékot. Ricsi ellenőrizte, hogy hideg-e hűtősapka, mielőtt lecsavarta. Azt mondta, hogy mikor egy kicsit kilazítja a kupakot, akkor már ki szokott buggyanni egy kis hűtőfolyadék. Szóval, kilazította és nem történt semmi, majd levette a hűtősapkát és én csak annyit láttam a kocsiban ülve, hogy a gejzírszerűen kilövellő hűtőfolyadék mindent ellep, Ricsi pedig elszaladt. SZERENCSÉRE, csak langyos volt a hűtőfolyadék. Nem történt semmi komolyabb baj, nem nyelt le belőle és a szemébe se jutott, nem szenvedett el égési sérülést, csak épp mindenhol hűtőfolyadékos volt. Aztán utántöltötte és hazaszáguldottunk és gyorsan megfürdött. Végül visszavittük abba a műhelybe, ahol legelőször voltunk és 1500 dollárért (rengeteg pénz!!!) megjavították. Itt kaptunk 12 hónap garanciát is, ami jól is jött, mert 2 nap után vissza is kellett vinnünk, mert már megint túlfűtött :D Ricsivel mindig a mutatót nézzük vezetés közben, hogy nem indul-e el felfele és már rémálmaink vannak ez miatt. Nos, most megint jól működik és remélem ez már így is marad, mert ahogy írtam az első mondatban, tele van a hócipőnk, na jó nem is így fogalmaztam :) Most rövidre fogtam ezt a történetet, pedig még nagyon sok autós szakkifejezést megtanultam ez idő alatt :D Olívia II-nek nagyon össze kell szednie magát, mert különben Ricsi fogja és legurítja a Grand Canyonba.

Voltunk egy "baby shower"-en, amit a Jóbarátokban "babakelengye buli"-nak fordítottak, de Európában az ilyesmi nem nagyon elterjedt. Ez végülis ilyen babaváró összejövetel, ahol mindenki hoz valami kis ajándékot. Itt nagyon finom krémest ettünk és pár falat után vettem észre, hogy hiányzik egy darab a műanyag kanalamból. Nem voltam benne biztos, hogy megettem-e azt a darabot vagy már ilyen volt, mikor elvettem a kanalat :D Erről született is egy jó kép :D

Ettem-e kanalat?

Október 31-én volt Halloween, de hozzánk nem jött senki Trick or Treatelni :D 

A munkában még mindig sok a munka, de ez nem baj, csak néha nyomasztó érzés tölt el, mikor nem tudok a végére jutni, hiába túlórázom. A főnököm azt mondta, hogy ne féljek, a könyvelnivaló sosem fogy el :D 

Megszületett Rita és Bálint babája is, Olivér. Ez november 12-én történt. Aztán pont 13-án mentünk is meglátogatni őket, mikor megnéztem a telefonomban a híreket (ja igen új telefonom is van, amin van interenet :O ami jó, mert ha eltévedek már meg tudom nézni, hol vagyok és nem Ricsit kell felhívnom, hogy találjon meg :D) 

És pont akkor olvastam a szörnyű híreket Párizsból és aztán láttam, hogy egy Eagles of Death Metal koncerten is lövöldöztek. Én egy Queens of the Stone Age rajongónak tartom magam és abból a frontember Josh Homme alapította Jesse Hughes-el az EODM-et. Josh Homme viszont nem vett részt ezen az európai turnén, de az első gondolatom az volt, hogy jaj ne, biztos lelőtték az egyik kedvenc zenészem. Persze, aztán ahogy frissültek a hírek, már nem ez tűnt a legnagyobb gondnak. Hát szóval borzasztó.

...

Nem szeretném ilyen szomorúan befejezni.

Még ami említésre méltó. Megyünk feburárban Black Sabbath koncertre, yeaaah \m/

Jövő héten hálaadás lesz, így csüt-pénteken szabadnapunk lesz, már alig várom :)

Most még ideteszek egy képet, ami nem is illik a kontextusba. Majd jó lenne jönnöm egy összeszedettebb bejegyzéssel, de ez most egy ilyen időszak volt.

Kirándulás 2. rész/Vegyes

Nos, Albuquerqueben a hőlégballonos élmények után a Sandia Peak Tramwayhez látogattunk, ami egy libegő vagy talán inkább függőkabin. Találtam is egy videót és pont ilyenre emlékszem én is :D Ebben ülve feljutottunk a Sandia hegy csúcsára és innen ránéztünk az alattunk elterülő új mexikói valóságra :) Pár érdekesség: Egy új mexikói fickó, akit európai útja során megihlettek a felvonók, eldöntötte, hogy ilyesmit szeretne az USA-ban is. Egy svájci cég segítségével készült el végül ez a libegő 1966-ban. Voltak olyan részek is, ahol helikoptereket használtak az építkezésnél, mivel annyira sziklás és meredek volt a terep, hogy máshogy nem lehetett megközelíteni. Itt a csúcson van egy kis étterem is, mi nem mentünk bele, de sokaknak, akik kiszálltak, egyből a vendéglőbe vezetett az utuk, mi inkább körülnéztünk. Majd ugyanezzel a módszerrel le is mentünk. 

 

Mikor terveztük az aznapi programot, Ricsinek felcsillant a szeme a "Rattlesnake museum", azaz csörgőkígyó múzeum hallatán, ugyanis Ricsire a nyáron "rácsörgött" egy csörgőkígyó, miközben a hegyekben bringázott és el volt fáradva, de a kígyó hangja hallatán új erőre kapott és azóta érdekli őt a dolog. Többiek meg úgy gondolták, hogy 5 dollárt megér. Így Albuquerque óvárosába indultunk. Miután leparkoltunk és elindultunk fizetni a parkolásért, észrevettük, hogy itt ilyen ősrégi "parkolóóra" van, amibe bele kell nyomkodni a készpénzt egy erre a célra kialakított fém bökővel, még külön utasítások szabják meg, hogy hogyan kell a bankjegyet behajtogatni, hogy beférjen a kis résen. Ilyen amúgy létezik Denver belvárosában is, de Ritáék most látták ezt először. 

Ezután bementünk a kígyós múzeumba. Erről túl terjedelmesen nem tudok írni, megnéztünk jó néhány kígyót, néhány ránk se hederített, mások csúnyán néztek :) Megtaláltuk azt a fajt, ami Kolorádóban őshonos, lehet egy olyan ijesztette meg Ricsit is :) 

Kiérve innen megfigyeltük, hogy egész érdekes helyre csöppentünk és hogy régi vályogépületek vesznek körül, előttük utcai árusokkal. Majd sétáltunk tovább és egy parkban épp egy vidám mariachi zenekar lépett fel. Nagyon hangulatos volt, amíg egy lövés el nem dördült, de rajtunk kívül senki más nem ijedt meg, aztán mi is rájöttünk, hogy ez egy westernes műsor része volt. Itt aztán nem időztünk túl sokat, mivelhogy várt ránk a kirándulásunk utolsó úticélja, Santa Fe.

Még a kb. 1 órás út előtt megálltunk kajálni egy Chili's-ben. Nem is ez az éredekes, hanem az, hogy az étterem előtt voltak kijelölt parkolóhelyek kis autók számára, de az amcsik mit sem törődve ezzel, beparkoltak a batárjaikkal. Muszáj volt megörökíteni :) 

Santa Fe Új-Mexikó fővárosa. Itt is főleg a belvárost tekintettük meg, ami szintén pueblo stílusú épületekből állt és keskeny, hangulatos utcákból. Ott sétálva láttuk a Loretto kápolnát, Assissi Szent Ferenc katedrálisát vagy a kapitóliumot. (a denveri sokkal szebb :))Nagyon hangulatos város és van valami varázsa. Ezen a hangulaton felbuzdulva, a hotelbe visszaérve Bang kártyajátékkal játszottunk. 

Sajnos, másnap már vissza kellett indulnunk és ez a nyaralásunk végét jelentette. Reggeli után, összepakoltunk és útnak is eredtünk, mivel a kocsit 17:30-ra vissza kellett szolgáltatnunk Denverben az autókölcsönzőnek. Az autopálya menti táblákon sokszor olvashattunk olyan feliratot, hogy jelentsük az ittas, bódult vagy furán viselkedő sofőröket. Az előttünk lévő kocsi sofőrje is talán alkoholos befolyásoltság alatt vezetett és valahogy nem tudta irányba tartani az autóját, elég nagy kilengéseket tett és nem volt könnyű megelőzni. Fel is hívtuk a 911-et és jelentettük. Így reméljük nem okozott balesetet és magában sem tett kárt. 

Ricsi kicsit szkeptikusan állt a kiránduláshoz, mert hogy ha már kiveszi a szabadságot, akkor miért pont Új-Mexikóba megyünk. Végül beismerte, hogy kellemes csalódás számára ez a kiruccanás és nem bánta meg, sőőőt :) 

Rita és Bálint párossal is nagyon egyszerű volt együttműködni, ha megbeszéltük, hogy reggel 7-kor találkozunk a liftnél, akkor ők ott voltak pontban 7-kor. Minden a terv szerint haladt és kihoztuk a maximumot ebből a kirándulásból. :) Rita mindezt egy kis pocaklakóval csinálta végig, egyetlen panasz nélkül :)

A kirándulás óta eltelt már egy hónap :O

Még mik történtek azóta? 

Vettünk egy új Olíviát, Olívia II lett a neve, azaz egy ugyanolyan Acura Legendet, mint amilyenünk volt is, csak jobb állapotban, azzal a különbséggel, hogy ez egy szedán. A hétvégéink főleg autószereléssel, bütyköléssel és autókozmetikával teltek. 

Tököt is faragtunk, erről készült egy nagyon jó time lapse videó

Ricsié a baglyos, enyém a szellemes

Befizettünk egy csomó fogorvosi számlát, ugyanis én augusztus 16-án váltottam munkát, így a biztosításunk augusztus 22-én megszűnt. Azt hittük, hogy a hónap végéig kitart, a fogorvos is azt mondta, hogy szerinte augusztus végéig fedezve vagyunk. Hát nem voltunk és Ricsinek még 24-én is volt kezelése. Nagyjából még 1000 dollárt kellett nekünk hozzáfizetni. Nagyon drága a fogorvosi ellátás. :/

Voltunk Foo Fighters koncerten, yeaah. Dave Grohlnak még mindig gipszben volt a lába, tudniillik leesett a színpadról a svédországi koncert során, de még azt a koncertet is befejezte törött sípcsonttal. Ahelyett, hogy lefújták volna a turnét, Dave kitalálta, hogy ha meg tudnak neki építeni egy trónt, amit megtervezett, akkor képes lesz ülve végignyomni a koncerteket. Már többször is bizonyította mekkora király :)

Két sörrel kapcsolatos eseményen is részt vettünk. Az egyik a denveri Oktoberfest volt, ahol tavaly is jártunk. Idén is remek volt és drága :) Valamint szerveztünk egy sörkóstoló fesztet Bálintékkal. Ez abból állt, hogy vettünk fejenként 5-5-5 sört és kóstoló poharakba öntve megittuk őket. Természetesen, Rita nem ivott, ő készítette a képeket. Megnéztük a Beerfest, magyarul Sörcsata c. filmet is, ami elég borzasztó volt, de az alkalom miatt meg kellett nézni. :)

Ezek mellett meg dolgozunk ugyebár. Nekem ugyanúgy sok a munka, mert mikor már győzném, akkor tanítanak nekem új dolgokat. Még a kommunikációval van gondom, de hagyom, hogy kialakuljanak a dolgok. Nem tudom, hogy említettem-e, de Ricsiéknek ugyanabban az épületben van az irodájuk, ahol én is vagyok. Munka után szoktunk csocsózni Ricsi főnökével, aki mindig sokáig dolgozik és ilyenkor tart szünetet, miután kikaptunk visszamegy dolgozni :D 

Ezek voltak az említésre méltó hírek. Írjatok ti is valamit kommentben :D

:*